virtuális kuckó

már vasárnap hazajöttünk, de még azóta sem bírtam rászánni magam a beszámoló megírására, de ígérem, hogy talán, ha minden igaz, holnap este írni fogok, mert van mit mesélni. előljáróban annyit, hogy nagyon nagyon jó volt a nyaralás, sokkal jobb, mint amit remélni mertem. lesznek képek is, úgyhogy stay tuned! :)

nagyon gáz napom volt az irodában és a délutánom sem volt túl fényes, pedig jól indult. estefele neki kellett állnom megsütni a csokis-diós kekszet és a csokis-mazsolás puszedlit, amiket megígértem a nyaralásra, plusz a saját örömünkre betervezett gyümölcsös pite elkészítése is rám várt, pedig semmi kedvem nem volt még élni sem, nemhogy a konyhában ténykedni. így támadt az a mentő ötletem, hogy video-skypeolok Húgommal. közben persze felváltva az egész család megfordult a gépe előtt, megcsodálták a sütiket és jókat beszélgettünk. elég ritkán érzem azt, hogy hiányoznak, de ma nagyon jól esett a feltétel nélküli szeretetük és a társaságuk. pillanatnyilag azt érzem, hogy nagyon jó lesz hazamenni és együtt lenni velük egy kicsit. remélem, hogy nem fogok csalódni és minden jól fog alakulni. nagyon késő van mostmár és holnap fájni fog az ébredés, úgyhogy el is teszem magam holnapra. jó éjt! :)

most van a kedvenc időjárásom, mert végre lehet nyugodtan szoknyában járni anélkül, hogy összeízzadnának a combjaim és a pólóim se ragadnak rám, mert nincs annyira meleg, kellemes szellő lengedezik, de ugyanakkor elég szomorú, mert érződik, hogy közeledik az ősz, nincs már annyira ereje a napnak és reggelente is nagyon hideg van. az ősz után pedig megállíthatatlanul jön a tél, amit nem szeretek annyira, mert sötét van, hideg van, rengeteg ruhát kell hordani és még a fűtésszámla is hatalmas. szóval bárki kérdezi, én  inkább nyár-párti vagyok, de a kánikuláért sem rajongok. :) a meló ma nagyon vacak volt, úgyhogy napról napra jobban várom a nyaralást, bár azzal is elég sok kavarás folyik. röviden annyi a lényeg, hogy most épp azt saccolgatják, hogy a sógoromnak mennyi cucca férne bele az autónkba hazafele. én már most megmondom, hogy semennyi! és nem azért, mert nem akarnánk segíteni rajta, csak mindig minket találnak meg az ilyesmivel és most kivételesen kikapcsolódni szeretnék...

tegnap nem írtam, mert megint egy olyan nap volt, amikor tudtam volna miről írni, de inkább nem akartam, szóval mára maradt a gyors beszámoló: a nap nagy részében takarítottam, de ugyanilyen hangsúlyos volt a lépcsőzés meg a biciklizés is, aztán már huss, este is lett. elég korán lefeküdtem, nehezen aludtam el, de utána egész éjjel álmodtam, egyik hülyeséget a másik után! reggel elég korán beértem az irodába, mert csak én voltam a buszon meg a sofőr. egész nap bevallásokat küldtünk, úgyhogy nem volt túl izgalmas. Pisti eljött értem, vettünk pár kajafélét meg szereztünk Pöttyös bögrét túrórudi vásárlással. itthon ettünk finom brokkoli krémlevest, majd Anyuékkal virtuális kupaktanácsot ültünk skype-on, megbeszéltük, hogy ki miket vesz és visz a nyaralásra. jó hosszú lett a lista, úgyhogy holnap este ki is fosztjuk a Tesco-t rendesen! :) megint elkezdtem várni a nyaralást, bár tény, hogy ha választhatnék, a hegyek helyett inkább tengerpartra mennék. de jó lesz, majdnem egy eg...

tegnap letöltöttem a blogger alkalmazást és gondoltam, hogy most kipróbálom, amíg átvonatozok Mezőhegyesre. a mai napom eddig tök jól telt, végre kialudtam magam, amire már hetek óta nem volt példa! reggeliztem, eltekertem boltba, végre megszereztem a velocipede jelvényt foursquare-en, amit már régóta vártam és tekertem is érte eleget. :-D mondjuk ez így nem teljesen igaz, mert nagyon távol vagyok a 100 km-es célomtól, de majd jövő nyáron újra megpróbálom! hazaértem, újra rákattantam Janicsák Veca albumára, sütöttem gombás palacsinta tortát, vittem belőle Pistinek, hogy legyen ebédje, aztán hazabicóztam, hajat mostam, most meg vonatozok Judithoz, hogy beszínezze a hajam és hogy csajos délutánt tartsunk. mindjárt vége a nyárnak és még szinte semmi időt nem töltöttünk együtt. este majd Pisti jön értem. megérkeztem, úgyhogy ennyi legyen is elég. :-)

végre eljött a várva-várt péntek! tegnap, miután Pisti elment dolgozni, én leheveredtem az ágyra és elkezdtem olvasni. úgy gondoltam, hogy elég lesz 9-ig, aztán meg alszom, de ehelyett 9-kor megbeszéltem magammal, hogy majd 10-kor, majd 11-kor, majd ha befejeztem a könyvet, mert egyszerűen letehetetlen volt, így végül éjfél után sikerült a végére érnem. nagyon durva volt a sztori és bővelkedett a fordulatokban, úgyhogy lehet, hogy majd írok róla külön bejegyzést is, de nem ígérem. tehát így esett, hogy éjfél után mentem zuhanyozni és mire elaludtam, volt kb. 1 óra, úgyhogy kemény 4 óra alvás után kellett a mai napot végigcsinálnom. gondoltam, hogy szerzek magamnak egy energia italt, ami majd felpörget legalább annyira, hogy ne akarjak lépten-nyomon elaludni, de nem találtam olyat, amit hajlandó lettem volna meginni, úgyhogy full kómásan érkeztem az irodába. a legszebb az egészben az volt, hogy kolléganőm szintén hasonló állapotban volt, mint én, csak ő 3 óra alvással. végü...

na persze nem innen búcsúzom, hanem csak arra szerettem volna utalni, hogy az előző, hotdog-os blogomba megírtam az utolsó, 1035. bejegyzést. innentől kezdve majd ide fogom szórni a gondolataimat, majd kiderül, hogy milyen gyakorisággal. úgy döntöttem, hogy itt nem különösebben fogok bemutatkozni, hiszen az olvasóim, ha egyáltalán lesznek, olyanok, akik már régebb óta ismernek, az újak pedig majd megismernek menet közben. :) mostanság eléggé úgy érzem, hogy nagyon elfáradtam a munkába, ezért már nagyon várom, hogy holnaphoz egy hét elinduljunk Marosvásárhelyre, majd másnap megyünk is tovább Anyuékkal Csíkszentimrére, a Hargitai havasokba. persze már most látszik, hogy nem lesz egyszerű a történet, mert Anyukám már szervezkedik. kitalálták a barátnőjével, hogy indulás előtt kávézzunk nálunk, annak ellenére, hogy korai indulást terveztünk. Apu nagyban tiltakozott az ötlet ellen, de kiderült, hogy a feltétel, amit szabott (arra legyen rövidebb az út) teljesül, úgyhogy nem tehet e...

miután minden kedvenc blogíróm és barátom átköltözött a blogspotra, valamint az előző blogom helye eléggé halódik, úgy döntöttem, hogy én is új blogot kezdek itt. majd idővel kiderül, hogy mennyire leszek szorgalmas blogoló, de majd igyekszem. :)