virtuális kuckó

Nem kevés szervezés után május 13-án reggel felültünk a Budapest felé tartó IC-re. Az út eseménytelenül telt, Balázs néha rendetlenkedett egy-egy kicsit, de amúgy nem volt gond.   A Keletinél már várt minket Anett, amikor leszálltunk a vonatról és egy kis időre összefutottunk Pisti unokahúgával, Ágival is, mert vittünk neki egy csomagot. Anettel elkísértük Pistit a Body kiállítás helyszínére, aztán a buszmegálló felé vettük az irányt. A nap egyik legcukibb pillanata egyébként az volt, amikor a metrótól a mozgólépcső felé haladva Balázs abszolút természetességgel megfogta Anett kezét, amivel eléggé meglepett, mert általában nem épp ennyire közvetlen. Az Akváriumnál épp WAMP volt, úgyhogy keresztülsétáltunk rajta, majd igazi turistákhoz illően fotózkodtunk az óriáskerékkel.   Utána felszálltunk a buszra, ami keresztül vitt a váron, majd átsétáltunk a Széll Kálmán téren és még némi további gyaloglás után megérkeztünk a Rumini játszótérre, ahol Balázs nagy...

már több, mint egy hete itthon vagyunk (ez június 2-án volt), úgyhogy ideje nekilátni a beszámolónak. mondjuk most is lenne fontosabb dolgom, takarítani kéne és főzni, gondolom emiatt sikerült egyáltalán rászánnom magam a pötyögésre. :$ május 12. - Mezőkovácsháza-Mezőhegyes-Budapest már előző nap összepakoltunk nagyjából, ezért már csak néhány apróságot kellett eltenni, leginkább a hátizsákjainkba, de így is kicsit későn indultunk el itthonról. Pisti Anyujáéknál hagytuk az autót, ott még tisztába tettem Balázst is, aztán 3 előtt kimentünk a buszmegállóba. időben jött a busz, a sofőr lerakta a csomagtérbe a bőröndöt és a babakocsit, aztán robogtunk is. Balázs nagyon jól viselkedett, egyáltalán nem sírt, evett, aludt, nézelődött, igazi mintababa volt. 7 után 20 perccel szálltunk le a Népligetnél, ahol már Judit várt minket. vettünk egy 10-es gyűjtőt, majd metróra szálltunk. megfürösztöttük Balázst, kapott vacsorát, aztán ő már aludt is. mi is vacsoráztunk meg még dumáltunk egy ki...

most csak egy rövid összefoglalót írok, hogy ne maradjak el nagyon. bele is vágok a közepébe! 8-án egész nap tettem-vettem és Balázs is sokat segített azzal, hogy napközben elég sokat aludt, így mire este mennünk kellett Judit elé, pont elkészültem mindennel. kicsit korán érkeztünk a vasútállomásra, de szerencsére a vonat időben befutott, így nem fagytunk meg Balázzsal. hazafele már hármasban indultunk és útközben Pistivel is összefutottunk, így mind egyszerre értünk haza. Balázs egész úton nevetgélt, ami miatt nekünk is nevetnünk kellett. este már nem sok minden történt, Balázs fürdött, evett, aztán aludt, így mi is tudtunk vacsorázni, majd beszélgettünk még egy sort. reggel korán indult a nap és sajnos nem is sikerült túl fényesre (feszült voltam amiatt, hogy hétfőre vártuk Anyuékat, akik ráadásul előtte összevesztek egy hülyeségen, hosszú történet, de rányomta a bélyegét a hangulatomra és semmi se sikerült úgy, ahogy szerettem volna). reggeli után elmentünk Judittal a Lidl-...

kedden 9-re kellett menjünk az ortopédiai kontrollra, ami még 5 percet sem tartott, mindent rendben talált a doki, mondta, hogy Balázs továbbra is hordja a terpesz pelenkát (jupí, nem buktunk le, hogy egyszer volt rajta 20 percig és soha többet!), aztán találkozunk, ha már önállóan jár. hazajöttünk, álmos volt, de nem akart a kiságyban aludni, így hát aludt rajtam. addig Pisti elment boltba. miután Balázs felébredt, egy darabig békésen nézelődött, de aztán megint eszeveszett sírásba kezdett, amin az se segített, hogy Pisti hazaért. én közben Mariannal cseteltem fb-on (mobilnet nélkül nem is tudom, mi lenne velem, teljesen el lennék vágva a világtól, mert a gépnél csak kb annyit ülök, amíg blogolok hébe-hóba) és tőle kérdeztem, hogy szerinte mi lehet az oka az állandó sírásnak és annak, hogy nem lehet letenni egy pillanatra se, mert ő mégiscsak tapasztalt, 2 gyerekes anyuka. azt mondta, hogy szerinte a foga lesz, az ő kisebbik lánya is 4 hónaposan kezdte. Balázs szájába belenézve t...