virtuális kuckó

November 14-e van, este 9 és késztetést érzek írni, úgyhogy bele is vágok, mielőtt elmegy a kedvem (?) tőle. Október 30-án, igazából már 31-én feküdtem el aludni, miután az előző bejegyzésemet megírtam. Reggel Marci 6 után kelt, de sikerült rávenni, hogy még maradjunk ágyban. Összebújtunk, majdnem vissza is aludt még, én végigpörgettem a twittert és az instát, aztán játszani kezdtem a GardenScapes-szel, ami miatt automatikusan kihangosítva tudtam felvenni, amikor 7 után Apu hívott. Kimentem a fürdőbe, mert Balázs és Pisti aludtak még, közben kikapcsoltam a kihangosítást. Tudtam, hogy miért hív annyira korán. Sírva mondta, hogy "őszinte részvétem", meg hogy éjfél előtt 2 perccel még volt pulzusa Anyunak, aztán később már nem és megpróbálta újraéleszteni, pedig tudta, hogy nem lenne jobb neki, ha visszajönne, de meg kellett próbálja. Én úgy képzeltem, hogy csak másnap indulunk, hogy mindent el tudjunk itthon rendezni, de annyira megrökönyödött azon, hogy egyedül kéne bármit is ...

Október elsején reggel leszállítottam a gyerekeket oviba, suliba és bementem dolgozni. Fél 2-re mentem Balázsért és mire hazaértünk, Pisti a kollégájával, Tibivel kivágta az összes tujánkat és épp az elszállításukkal voltak elfoglalva. Én gyorsan összedobtam az ebédet, az utolsó dolgokat bepakoltam a hátizsákomba, aztán ebédeltem és elhoztam Marcit az óvodából. 4 körül kivittek a fiúk a buszhoz, ami negyed 5-kor indult és fél 7-re ért be Szegedre. Elmentem az Árkádba, ami ott van közel a buszállomáshoz, vettem a Sparban kaját az útra. A mosdónál találkoztam Húgommal, aztán visszamentünk a buszállomásra és vártuk, hogy Pécs irányából beguruljon a buszunk. Amikor felszálltunk, kicsit megbizsergette a szívem, hogy azt írták a jegyre, Szeged-Vásárhely, ami nekik is Marost és nem Hódmezőt jelentett, mint nekünk. A busz írtózatosan szűk volt, de szerencsére nem utaztunk túl sokan, így tudtam Kinga mögé ülni és úgy egész tűrhetően lehetett aludni. Mondjuk túlzásba nekem nem sikerült vinnem, d...

Még csak ma, 19-én posztoltam az augusztusit, de amíg sül az almás csiga, elkezdem a szeptemberi beszámolót. Elsején mind a négyen mentünk az évnyitóra, közben a portán kértem Marcinak ebéd igénylő lapot, amit az évnyitó után le is adtunk a Centrálban. Utána még voltunk boltban, aztán itthon eltelt gyorsan a nap és már lehetett is Balázsért menni az iskolába. Másnap dolgoztam, így reggel együtt mentünk és együtt is jöttünk haza, Marci pedig Pistivel volt itthon. Pénteken én voltam itthon. Hajnalban arra ébredtem, hogy nagyon fáj a gyomrom és egész nap borzalmasan szenvedtem. Valahogy elvittem Marcival Balázst suliba, de alig bírtam hazavonszolni magunkat. Anyósom hozott gyógyszert és Balázst is ő hozta el a suliból. Egész nap csak feküdtem, ittam egy kis kólát és pár darab kekszet ettem estefelé. Alig vártam, hogy este legyen és végre aludjunk. Balázs olyan rendes volt, hogy Marcinak is adott vacsorát (persze ezen kívül rengeteget civakodtak is, mert minden nem lehet tökéletes). Szomba...

Igazán időben kezdem el írni ezt a bejegyzést, mert még csak 27-e van. Felkeltem 6-kor, hogy kinyissam a bejárati ajtót, hogy Pisti be tudjon majd jönni és már nem aludtam vissza, tettem képeket a júliusi posztba és most belevágok az augusztusi beszámolóba. Augusztus elsején nagyon izgi napunk volt, ugyanis kaptunk jegyet az F1 magyar nagydíjra. Szerencsére el is tudtunk menni, mert Pisti Anyuja bevállalta a fiúkat. Végül csak Marci volt nála, mert Balázst meghívta Marcsi hétvégére, amit végül meghosszabbítottak csütörtökig. Jó kaland volt a futam, de mondtam Pistinek, hogy akár fejbenszámoló versenyre is vihetett volna nézőnek, csak mozduljunk már ki valahová kettesben, mert szerintem utoljára februárban voltunk valahol csak mi, akkor is ügyintézni. A verseny vége előtt 10 körrel eljöttünk, így kényelmesen kijutottunk a parkolóból, vacsiztunk és bevásároltunk az IKEA-ban. Jó későn értünk haza, de Marci ébren megvárt minket. Gyorsan hazahoztuk, aztán aludtam én is, mert másnap mentem d...