virtuális kuckó

A telefonom/a blogger szerkesztője úgy gondolta, hogy fordított sorrendben rakja be a képeket, úgyhogy most visszafelé fogunk haladni az időben. Ilyen még úgyse volt. Július 30-án Pisti és a fiúk borbélynál voltak. Miután Marci és Balázs végzett, elmentem velük sétálni, elég sok időt töltöttünk egy közeli kisállat kereskedésben, egész jó móka volt. Július 25-től Balázs Ötszínvilág táborban volt, voltak a Wenckheim kastélyban, Makón moziban, simogattak kutyákat, volt csoportos vetélkedős nap, igazán nem unatkoztak. 🙂 07.24. Balázs 2., Marci 1. repülőútja Megnéztük a gép landolását, parkolását, a kiszállítást. Magyar Honvédségi repülő. 07.23. Unokatesók Binget néznek. Voltunk játszótéren is. 07.22. Strandoltunk. A végén kipróbálták a régi, gombás játszóteret. 07.21. Délután felmentünk a Várba, sétáltunk a várfalon, voltunk az egyik bástyában és volt játszóterezés is. Itt éppen Borsos Tamás szobra előtt állnak. Itt nagyon menők voltak a fények. Vártemplom Vártemplom ablaka. Várfalséta Dé...

Jó régen volt meg hosszú is volt a március, de megpróbálok visszaemlékezni, miközben próbálok nem gutaütést kapni, amíg Marci elalszik. Március 9-én megérkezett Marci ágya, 10-én délután összeszereltük és este egy hosszabb altatás után már benne is aludt. Azóta egyszer aludt velem a választás éjszakáján, de akkor nekem volt nagyobb szükségem rá, mint fordítva, legalábbis azt hiszem. 11-én Pisti Budapesten mentőzött, 12-én a Mamája szülinapját ünnepeltük, majd délután elbuszoztam Szegedre. Találkoztam Kingával, elmentünk az Árkádba, mert hátizsákot kellett vegyen, én pedig farmert kerestem, mert egy hét alatt mindhárom farmernadrágom megadta magát, de nem jártam sikerrel. Utána hazamentünk hozzájuk, vacsoráztunk, utána Lénával társasoztunk, aztán jó sokára kerültünk ágyba és az elalvás még akkor is nehezen ment. Reggel korán keltünk, mert már 7 előtt a vonaton kellett legyünk. Persze amikor már a buszmegállóban voltunk, Kingának eszébe jutott, hogy valamit otthon felejtett, úgyhogy viss...

November 14-e van, este 9 és késztetést érzek írni, úgyhogy bele is vágok, mielőtt elmegy a kedvem (?) tőle. Október 30-án, igazából már 31-én feküdtem el aludni, miután az előző bejegyzésemet megírtam. Reggel Marci 6 után kelt, de sikerült rávenni, hogy még maradjunk ágyban. Összebújtunk, majdnem vissza is aludt még, én végigpörgettem a twittert és az instát, aztán játszani kezdtem a GardenScapes-szel, ami miatt automatikusan kihangosítva tudtam felvenni, amikor 7 után Apu hívott. Kimentem a fürdőbe, mert Balázs és Pisti aludtak még, közben kikapcsoltam a kihangosítást. Tudtam, hogy miért hív annyira korán. Sírva mondta, hogy "őszinte részvétem", meg hogy éjfél előtt 2 perccel még volt pulzusa Anyunak, aztán később már nem és megpróbálta újraéleszteni, pedig tudta, hogy nem lenne jobb neki, ha visszajönne, de meg kellett próbálja. Én úgy képzeltem, hogy csak másnap indulunk, hogy mindent el tudjunk itthon rendezni, de annyira megrökönyödött azon, hogy egyedül kéne bármit is ...

Október elsején reggel leszállítottam a gyerekeket oviba, suliba és bementem dolgozni. Fél 2-re mentem Balázsért és mire hazaértünk, Pisti a kollégájával, Tibivel kivágta az összes tujánkat és épp az elszállításukkal voltak elfoglalva. Én gyorsan összedobtam az ebédet, az utolsó dolgokat bepakoltam a hátizsákomba, aztán ebédeltem és elhoztam Marcit az óvodából. 4 körül kivittek a fiúk a buszhoz, ami negyed 5-kor indult és fél 7-re ért be Szegedre. Elmentem az Árkádba, ami ott van közel a buszállomáshoz, vettem a Sparban kaját az útra. A mosdónál találkoztam Húgommal, aztán visszamentünk a buszállomásra és vártuk, hogy Pécs irányából beguruljon a buszunk. Amikor felszálltunk, kicsit megbizsergette a szívem, hogy azt írták a jegyre, Szeged-Vásárhely, ami nekik is Marost és nem Hódmezőt jelentett, mint nekünk. A busz írtózatosan szűk volt, de szerencsére nem utaztunk túl sokan, így tudtam Kinga mögé ülni és úgy egész tűrhetően lehetett aludni. Mondjuk túlzásba nekem nem sikerült vinnem, d...