virtuális kuckó

Igazán időben kezdem el írni ezt a bejegyzést, mert még csak 27-e van. Felkeltem 6-kor, hogy kinyissam a bejárati ajtót, hogy Pisti be tudjon majd jönni és már nem aludtam vissza, tettem képeket a júliusi posztba és most belevágok az augusztusi beszámolóba. Augusztus elsején nagyon izgi napunk volt, ugyanis kaptunk jegyet az F1 magyar nagydíjra. Szerencsére el is tudtunk menni, mert Pisti Anyuja bevállalta a fiúkat. Végül csak Marci volt nála, mert Balázst meghívta Marcsi hétvégére, amit végül meghosszabbítottak csütörtökig. Jó kaland volt a futam, de mondtam Pistinek, hogy akár fejbenszámoló versenyre is vihetett volna nézőnek, csak mozduljunk már ki valahová kettesben, mert szerintem utoljára februárban voltunk valahol csak mi, akkor is ügyintézni. A verseny vége előtt 10 körrel eljöttünk, így kényelmesen kijutottunk a parkolóból, vacsiztunk és bevásároltunk az IKEA-ban. Jó későn értünk haza, de Marci ébren megvárt minket. Gyorsan hazahoztuk, aztán aludtam én is, mert másnap mentem d...

Így negyed 11-kor végre elkezdem írni az évértékelő posztom, talán éjfélre el is készülök vele. Épp egy doboz makadámdiós, vaníliás jégkrémmel a kezemben ülök (a sóskaramellás jellemzőbb lett volna az évre, de most ehhez volt kedvem), mellettem a fiúk összebújva alszanak, a tűzijáték pukkanásakor Marci Balázsba kapaszkodik és ez megmelengeti a szívem, mert még ha néha nem is könnyű az élet, a köztük lévő kapcsolatért megéri. Nem volt ez az év tökéletes. Voltak nehéz és ijesztő részei is, de összehasonlítva az előző hárommal, semmiképpen nem mondhatom rossznak. A legjobb része az volt, hogy végre négyen lettünk. Nagyon szeretem így a családunkat, a 2 huncut kisfiúval és a nagyszerű apukájukkal. Szeretem, hogy ha négyen vagyunk, akkor valahogy mindig olyan jólszervezetten mennek a dolgok. Nekem egyedül sosem sikerül úgy levezényelni a napot, hogy elégedett legyek magammal, de talán ez is eljön egyszer. Nagyon szerettem a kirándulásainkat, voltunk Szarvason, kétszer, Gyulán é...

Csütörtökön meló után hazahoztam Balázst az oviból, ebédeltünk, odatettem egy adagot mosni. 6 után hazaért Pisti is. Bepakoltam Balázsnak az egyik utazótáskába a cuccait a hétvégére, egy másikba pedig az én meg a Pisti cuccai kerültek.  Este elég sokáig fentvoltam, mert azt már mégsem lehet, hogy ne nézzem meg adott héten az aktuális luxusfeleségek részt. :D Pénteken 6 után keltünk, elpakoltuk, amiket még kellett, reggeliztünk, aztán én Balázzsal elvonatoztam Mezőhegyesre, mert amikor arról beszéltünk, hogy Mamánál fog aludni, említette, hogy szeretne vonattal menni. Nagyon örült neki. :) Jó hamar kiértünk az állomásra, úgyhogy kb negyed órát álldogáltunk, mire jött a vonat. Útközben láttunk nyuszikat meg munkagépeket. Bementünk kicsit az irodába, hogy Balázs haverkodjon a kollégáimmal, ha már májusban együtt töltünk egy egész hétvégét. Pisti hívott, amikor megérkezett, úgyhogy a ház előtt találkoztunk és beraktuk Balázs biciklijét a tárolóba. Anyósomnál kipakoltam nagyjá...

10 éve és 1 napja még azt sem gondoltuk volna, hogy a baráti kapcsolatunkból szerelmi lesz, mégis így lett. 2008. április 18-án, pénteken, valamikor délután 4 és 5 óra között vettünk egy nagy levegőt és belevetettük magunkat ebbe a kalandba (és ezt most nem úgy értem, hogy futó kalandnak indult :D), maximum csak remélve, de semmiképpen sem biztosan tudva, hogy van jövője. Szerintem a legtöbb ismerősünk egy lyukas garast sem tett volna arra, hogy ez hosszú távon működni fog, de mégis szerencsésen alakult minden és most itt vagyunk együtt, 10 évvel később. Hihetetlen, hogy már eltelt egy évtized, gyakorlatilag eddigi életünk majdnem harmadát együtt töltöttük. :) Voltak közben hullámvölgyek és kicsit nehezebb időszakok, de nagyrészt jó dolgok történtek velünk és sokkal többször voltunk boldogok, mint nem. Remélem, ez még nagyon nagyon sokáig így lesz. :) Az elmúlt 10 évben volt 3 kapcsolati forma ("járás", jegyesség, házasság), 3 költözés (nekem, Pistinek csak 2, de az én e...

Holnap hajnalban, olyan fél 5 körül lesz 10 éve, hogy elindultam Görögországba, életem addigi legnagyobb kalandjára (azóta is benne maradt a top5-ben).    Ha jól emlékszem, talán hétfőn tudtuk meg, hogy találtak nekünk munkahelyet, úgyhogy 3 napunk volt felkészülni az utazásra. Péntek hajnalban 1 barátnőmmel, Orsival és egy addig ismeretlen lánnyal, Tündével indultunk Bukarestbe, majd onnan délután tovább, Athénba, ahova reggel érkeztünk. Elgyalogoltunk a kikötőbe, ahol megvettük a kompra a jegyünket és a következő 12 órát a váróban töltöttük, a csomagjainkat őrizve. Felváltva mentünk ki szétnézni az iszonyatos hőségben (addig még soha nem tapasztaltam 40 fokos meleget) meg kaját szerezni. A komp csak este indult, megnéztük a naplementét, aztán aludtunk is valamennyit (sajnos nem volt pénzünk kabinra, úgyhogy a mellettünk diszkózó utasok mellett szundikáltunk). Hajnalban kötöttünk ki Kos szigetén. Szereztünk egy taxit és a szállodához vitettük magunkat, ahol alig akartak s...