Március-április
Így április 527-én (oké, csak 30-án) rászánom magam végre, hogy írjak pár sort az elmúlt 2 hónapról. A végén, ahogy a képeket akartam kiválogatni, megtaláltam, hogy március 6-án voltunk Szolnokon a Reptárban és tisztára olyan, mintha egy előző életünkben lett volna. Az a péntek az eső ellenére is nagyon menő volt, így utólag meg főleg örülök, hogy eltöltöttünk együtt egy igazi kirándulós, gondtalan napot. És ma este jutott eszembe az is, hogy mennyire örülök, hogy februárban abszolút konfliktusoktól mentesen el tudtunk tölteni a szüleimmel pár napot, mert fogalmam sincs, hogy mikor láthatjuk egymást személyesen is, nem csak videótelefonálással. Március 11-én, az utolsó viszonylag normális napon, mielőtt elkezdődött ez az egész járványos őrület, az ügyvédnél aláírtuk a házunk adásvételi szerződését. 12-én mentünk volna a mezőhegyesi iskolába szülői értekezletre, de azt már nem tartották meg és 13-án, amikor hazahoztuk Balázst az oviból még nem sejtettük, hogy már nagy valószínű...