virtuális kuckó

Csupáncsak 12 nappal vagyok elkésve, de mi az nekem? :D Április 18-án reggel Balázs jó korán ébresztett, de legalább időben elkészültünk, összeszedtük magunkat, átvittük Anyósomhoz, tankoltunk, vettünk autópálya matricát is már tepertünk is Budapest felé. Egészen jól lehetett haladni, kivéve egy pár tíz kilométeres szakaszon, mert egy néhány négyzetméteres részen javították az aszfaltot. Kb. fél 12-re értünk az IKEA-ba, a bejárathoz közel találtunk parkolóhelyet. Az emeleten sikerült egy rövidítésen elindulni, ezért aztán visszafele az "árral szemben" haladtunk, majd megint elindultunk a jó irányba is és utána ebédeltünk. Ebéd után alig 3x mentünk végig a piactéren, mert mindig kiderült, hogy a jó hosszú listánk egyik elemét már elhagytuk, de a lényeg, hogy sikerült mindent beszereznünk (Balázs játékainak 2 szekrényt és hozzá tartozó dobozokat tetővel, sárga lufilámpát, kispolcot, ágyneműt, pilótamacskát, vízfestéket, ágyneműt, paplant, magunknak lepedőt, ébresztőórá...

ma 6 éve kezdődött minden, pontosabban talán 1-2 nappal előtte, egy ismeretlen sráctól kapott, Hotdog-os levéllel. sajnos a levél már nincs meg, akkor nem mentettem el, mostanra pedig a HD törölte. azt tudom, hogy kedveseket írt benne, én meg jó passzban voltam és válaszoltam, aminek az lett a következménye, hogy elkérte az MSN címemet, én pedig vakmerően megadtam és 30-án este beszélgetni kezdtünk. most így visszaolvasva, nagyon ki lehettem éhezve egy normális beszélgetésre, mert első perctől kezdve olyanok voltunk, mint akik régebb óta ismerik egymást, csak pár évig nem találkoztak és most próbálják behozni a lemaradást. :) olyan hihetetlen, hogy így kezdődött ez az egész és annyira másképp alakult volna az életünk, ha akkor nem ír vagy én nem válaszolok. mondjuk Pisti biztos mentőzne és lehet, hogy ugyanúgy lenne felesége és gyereke, sőt, lehet, hogy már több is, vagy lehet, hogy csajozna, de az biztos, hogy nem ugyanezt az életet élné. én nem tudom, hogy hol lennék ... amikor ...

hűha, most látom, hogy már majdnem egy hónapja nem írtam egyetlen szót sem. mondjuk az a nagy igazság, hogy most sincs túl sok kedvem hozzá, de Ildi azt üzente, hogy már nagyon szeretne olvasni valamit tőlem, úgyhogy ráveszem magam. most úgyis ráérek, mert nézzük a Verdákat és közben még Húgommal is skype-olok, aki végre leadta a szakdogáját és jövő vasárnap (!) (hogy lehet ilyen hülye időpontot kitalálni?!) meg is védi, úgyhogy diplomás lesz az én szuper-okos, imádott Húgom! :) akkor bontsuk is témákra. :) esküvő és nászút úgy döntöttem, hogy elkezdek visszaszámolni. végülis amilyen ritkán blogolok, biztosan nem fogok az agyatokra menni vele! múlt héten sikerült valahogy befizetni az előleget a nászútra. kb. egy óránkba telt és ki kellett tölteni hozzá egy átutalási megbízást, amire egy csomó fura számot kellett ráírni, úgyhogy egy ideig kételkedtem abban, hogy oda fog jutni a pénz, ahova küldeni szeretnénk, főleg, hogy egy egész hétig nem kaptunk semmiféle választ Mara...

úgy látom, hogy a tudatalattimban megszólalt a "vészcsengő" és ő sokkal jobban figyel a naptárra is, mint én, mivel már csak alig 3 hónap van az esküvőig! ennek tiszteletére össze-vissza álmodtam egy kis esküvői egyveleget, amiben semmi sem olyan volt, mint igazából lesz, mert például egy elég fura templomban volt, én ott feszítettem a csini ruhámban, de Pistin farmer volt, sötétzöld pólóval és sárga zakóval, ráadásul végig beszélgettük az egészet és nem is figyeltünk oda. a gyűrűfelhúzásra nem emlékszem, csak azt tudom, hogy másnap mutattam a gimis volt osztálytársaimnak és a gyűrű legalább 2x olyan széles volt, mint az igazi és teljesen poros volt vagy nem is tudom, milyen, de egy csomót kellett sikálni ahhoz, hogy fényes legyen. szóval elég fura álom volt, de miután felébredtem, rájöttem, hogy kezdem izgatottam várni az esküvőt és már nem is tudtam rendesen visszaaludni, csak álom és ébrenlét között lebegtem, amig el nem untam és fel nem keltem blogolni egy kicsit. :) ...

huhh, sok dolgot kéne mesélni, de majd kiderül, hogy mennyire lesz kedvem ... múlt héten rengeteget dolgoztam és gyűjtöttem a bátorságot, hogy a már sokszor beharangozott péntekről elkérezzek. szerdán végül nem halogattam tovább, de el sem tudom mondani, hogy milyen gyomoridegem volt már reggeltől és nem is alaptalanul, mert bár Nagysasszony elengedett, utána (viccből?) azt mondta, hogy már csak egy dobásom van! remélem, ez nem azt jelenti, hogy ki akar rúgni ... de amúgy megnyugtattam, hogy augusztus előtt nem tervezek több napot kivenni. délután hazajöttem és bicóztam egy csomót, mert tiramisut szerettem volna készíteni, hogy csütörtökön bevigyem az irodába, mivel nálunk az a szokás, hogy névnapra az ünnepelt visz sütit és üdítőt és "cserébe" kap ajándékot (jelen esetben boros- és pezsgőspohár készletet, tálcával). végül nem sikerült tiramisu krém port találni, úgyhogy módosítottam a recepten és epret valamint vaniliás, hidegen elkészíthető puding port vettem. vani...

azért ez a cím, mert a pénzköltés volt a hét legmeghatározóbb motívuma és sajnos nem azért, mert annyira sok van, hogy már azt sem tudjuk, hova rakjuk, hanem mert vannak dolgok, amiket be kell szerezni. na de akkor kezdem is a hétfővel. :) melóban nem volt semmi extra, csak nagyon vártam, hogy teljen az idő és indulhassunk Békéscsabára a születési anyakönyvi kivonatom hiteles fordításáért. időben oda is értünk, lecsengettük a 11.280 forintot (amivel a hivatalos papírok beszerzésére fordított összeg megközelítette a 30 ezret), majd a szép pecsétes papírral roboghattunk is tovább, Gyulára, az ékszerészhez. :) a gyűrűink készen voltak (csak a magyar pecsét hiányzott róluk, ezért kellett visszavinni őket), de azok az ékszerek, amiket Marcsi vitt megjavíttatni, még nem készültek el, úgyhogy elmehettünk negyed órát sétálni. el is mentünk a főtérre, ami közel van és útközben kitaláltuk, hogy van ott egy virágbolt is, ahol megvehetnénk Húgomnak meg Pisti Húgának a ballagási csokrát. t...

nem nagyon van mit meséljek, de azért írok egy keveset amíg megkezdődik a Csillag Születik. hétfőn volt a 3. évfordulónk, amire kaptam gyönyörű vörös rózsát. :) sajnos nem tudtunk túl sok időt együtt tölteni, mert én fél 4-kor szálltam le a buszról és a megállóban találkoztam Pistivel, majd 6 után ő már ment is dolgozni. ebből a szempontból olyan volt, mint aznap, amikor egy pár lettünk. a kedd eltelt, már nem is emlékszem, hogy mit csináltam, de asszem befizettem azt az undorító szemétdíjas csekket, amit az önkormányzat küldött. 2 hete még nem is tudtuk, hogy tartozunk, mert sosem kaptunk számlát, erre fel képesek voltak felszólító levelet küldeni, hogy ha 8 munkanapon belül nem fizetünk, akkor jönnek és lefoglalnak valamit a lakásból, 23.000 forint értékben, mert annyi volt a tartozásunk. hát nem mondhatnám, hogy a legjobbkor jött, de mostmár legalább be van fizetve. szerdán aztán végre történt valami jó is, csak mondjuk ez is pénzbe került. baktattam haza a buszmegállób...

ma van a 3. évfordulónk és 131 nap múlva már elkezdhetjük számolni a házassági évfordulókat is. :)

lehet, hogy inkább blogolni kellett volna, mint Anyuékkal beszélgetni? csak annyit értek el vele, hogy teljesen felvitték a cukrom, pedig előtte egészen jó kedvem volt! na mindegy! ez most eléggé esküvőcentrikus bejegyzés lesz, úgyhogy akit nem érdekel, máris abbahagyhatja az olvasást. röviden megemlíteném a múlt hétfőt, történt ugyanis, hogy pénteken végre sikerült megtalálni az anyakönyvvezetőt, aki közölte, hogy még mindig nem tudja felvenni a jegyzőkönyvet, mert nincs még lefordíttatva a születési anyakönyvi kivonatom, ezért aztán hétfőn elkéreztem fél órával előbb a melóból és bementünk Békéscsabára. a fordítás és hitelesítés majd 27.-én lesz készen, úgyhogy majd utána kell valamikor érte menni. ha már Békéscsabán voltunk, szétnéztünk itt-ott és vettem is magamnak 1.500 forintért egy fürdőruhát, felfedeztem a Centerben a Triumph üzletet, majd a Müllerben megvettük a papírt és a borítékot a meghívókhoz. kedden elpostáztam a fényképezőgépemet és remélem, hogy meg fo...

1. a nevemet Anyu és Apu kedvenc könyve, Jókai Bálványosvár c. regényének főszereplője után kaptam. 2. ha fiúnak születek, a Szilamér nevet kapom, ugyanezen könyv miatt. 3. van egy Húgom, Kinga, aki 4 évvel fiatalabb nálam és ő a legeslegkedvencebb családtagom. 4. egyik Nagyapámat sem ismertem, mindkettő meghalt még a születésem előtt. 5. a napköziben volt pár lány, akik mindig bántottak, de közülük az egyik lett később, a suliban, az egyik legjobb barátnőm. 6. napköziben voltam először szerelmes, Andorba, aki egy évvel idősebb volt nálam és miatta akartam már 6 évesen iskolába menni. 7. Budapesten vették ki a mandulámat. fura, hogy egy negatív élmény ellenére is azóta szerelmes vagyok a városba. 8. már 2 évesen tudtam biciklizni, de aztán elfelejtettem és 10 éves korom környékén tanultam meg újra. 9. nehezen tanultam meg olvasni, mert az iskolában gyakorolt szövegeket már az órán megtanultam kívülről, ezért olvasás helyett egyszerűen csak visszamondtam a mondatokat. ...