virtuális kuckó

2026. január 3-án végre nekiveselkedek a 2025-ös beszámolónak. A lelkesedésem nem túl nagy, de ha most sem kezdek bele, akkor valószínűleg nem is lesz megírva. Úgy döntöttem, hogy témakörökre bontom, hátha úgy egyszerűbb összeszedni a gondolataimat. 1. Munka Még 2024 októberében Főni közölte a csapattal, hogy a 2025. május 31-i nyugdíjbavonulását követően nem adja át a vállalkozást, ahogy évekig tervezte, hanem csináljunk egyet magunknak, az eszközöket és az ügyfeleket megtarthatjuk. Az év utolsó 2 hónapját őrült matekozással töltöttük, hogy egyáltalán érdemes-e belevágni és ha igen, akkor milyen formában? Végül amellett döntöttünk, hogy négyünk közül az egyetlen mérlegképes könyvelő lesz egyéni vállalkozó, hárman pedig az alkalmazottai leszünk, de ettől a felállástól függetlenül is négyünk felelőssége a boldogulásunk. Nagyon stresszes volt ez az időszak, amíg leegyeztettük az ügyfelekkel, hogy az új árak mellett is maradnak, valamint elég feszült volt a hangulat az irodában is. Decemb...

Nem sok dologra emlékszem októberből, de gyorsan leírom, amire igen. 13-án végre, egy év után, eljutottam fodrászhoz és voltunk Pistivel Békéscsabán ügyeket intézni, bevásárolni és, ha már ott voltunk, ebédeltünk is a Kisvendéglő a Hargitához-ban. 20-án volt Anyósom szülinapja, 26-án pedig Balázs lett 9 éves. Kettejüket ünnepeltük 22-én, majd 30-án együtt kirándultunk Gyulára, ahol megnéztük a várat és az Almássy kastélyt, a kettő között ebédeltünk, majd hazaindulás előtt kávéztunk és sütiztünk. És akkor jöjjön pár fotó (aztán gyorsan megírom a novembert is). 10.01. - "kicsit" nagy volt a zaj itthon, úgyhogy kölcsönvettem Balázs fülvédőjét. Délután begyűjtöttük az idei év legtöbb szúnyogcsípését, de olyan jót játszottak, miközben esett az eső. Ez elég szép naplemente volt. Fodrász utáni "jóhajnap". A büszke művész és a mű Lehetne építész. 🙂 Repülőzés utáni jégkrémevés. Úgy hiányzik ez a meleg, napos idő, már most unom a végtelen, szürke napokat! Felőlem karácsony u...

Most posztoltam az áprilist, de ha már így belejöttem, gyorsan megírom a májust is eddig. Elsején a gyerekekkel voltam itthon, kint az udvaron ebédeltünk, vettünk jégkrémet a Family Frostos autóról és elég sok időt töltöttünk a levegőn. Másnap este derült ki, hogy az elsejei éjszaka volt az utolsó, amikor Marci cumival aludt. Büszke vagyok rá, egész fájdalommentesen ment a leszokás. Hetedikén vonattal mentünk Békéscsabára a Kisvakond a nagyvárosban bábelőadást megnézni. Marci nagyon-nagyon élvezte, Balázsnak is tetszett és nekünk is egész jó élmény volt. Későre értünk haza és mindannyian nagyon fáradtak voltunk. 13-án volt a névnapom, 14-én "mentős majálison" voltunk a kovácsházi bányatónál. Én abszolút szociálisan szorongó vagyok, de most még én is jól éreztem magam, beszélgettem is pár emberrel, a kaja finom volt, a gyerekek játszottak, tényleg minden nagyon rendben volt. A héten rászoktam, hogy Narancsvidéket darálok, amíg várom, hogy Marci elaludjon és ez a tökéletes agyk...

Ebben a hónapban többször is felmerült bennem a kérdés, hogy vajon idén lesz feljebb is, vagy marad ez a lejtmenet, néha egy-egy döccenővel? (02.21.) Túl sok dologra nem is emlékszem belőle, de gyorsan leírom azt, amire még igen. Úgy alakult, hogy minden szombaton Békéscsabán voltunk, az elsőn megvettük és elhoztuk a szobabiciklit, bevásároltunk a szokásos helyeken és fantasztikusan finomat ebédeltünk a Kisvendéglőben. A másodikon Pisti volt szemvizsgálaton az Ofotértben és rendelt új szemüveget is. A harmadikon borbélyhoz ment a 3 fiú. 🙂 Pisti volt az utolsó a sorban, úgyhogy amíg ő elkészült, én elmentem a gyerekekkel kacsát etetni és játszóterezni. Utána még voltunk a Müllerben, ami után én még beugrottam a Tescoba és amíg ott voltam, Marci kihányta az órákkal korábban megevett ebédjét. Éjjel volt már, amikor legalább a víz benne maradt és tudtunk valamennyit aludni. Reggel elég élénk volt, a víz és a pirítós már lent maradt, ebéd után aludt egy nagyot, aztán megint rosszul volt. E...

Október elsején reggel leszállítottam a gyerekeket oviba, suliba és bementem dolgozni. Fél 2-re mentem Balázsért és mire hazaértünk, Pisti a kollégájával, Tibivel kivágta az összes tujánkat és épp az elszállításukkal voltak elfoglalva. Én gyorsan összedobtam az ebédet, az utolsó dolgokat bepakoltam a hátizsákomba, aztán ebédeltem és elhoztam Marcit az óvodából. 4 körül kivittek a fiúk a buszhoz, ami negyed 5-kor indult és fél 7-re ért be Szegedre. Elmentem az Árkádba, ami ott van közel a buszállomáshoz, vettem a Sparban kaját az útra. A mosdónál találkoztam Húgommal, aztán visszamentünk a buszállomásra és vártuk, hogy Pécs irányából beguruljon a buszunk. Amikor felszálltunk, kicsit megbizsergette a szívem, hogy azt írták a jegyre, Szeged-Vásárhely, ami nekik is Marost és nem Hódmezőt jelentett, mint nekünk. A busz írtózatosan szűk volt, de szerencsére nem utaztunk túl sokan, így tudtam Kinga mögé ülni és úgy egész tűrhetően lehetett aludni. Mondjuk túlzásba nekem nem sikerült vinnem, d...