virtuális kuckó

Elsején megkezdődött az iskola (azért nem áll középre, mert hagyott helyet Marcinak, aki megszökött, mire megnyomtam a gombot. No comment.) Másodikán kipróbáltuk a 20-i büfét és egész jót ettünk. Harmadikán Ági és Ádám esküvőjén voltunk. Én nagyon nem szeretem a lagzikat, de az övékén kifejezetten jól éreztem magam. Biztos segített, hogy sok családtag volt a vendégek között és az elfogyasztott Bailey's-ek sem ártottak ahhoz, hogy kicsit oldódjak, de maga a szervezés is szuper volt. Marci 10 körül dölt ki (én ott maradtam vele a szobában), Balázs kb 11-ig bírta, Pisti pedig fél 5-ig. Balázsnak rajzoltam az ablakra (sablonról, krétafilccel), hogy megvédje a rémálmoktól. Megérkezett a Mumka cipőm. Élőben is gyönyörű és mostmár kényelmes is, csak elsőre törte fel a sarkam. Tizedikén Kardoskúton voltunk a Fehér-tó napján. Volt több állomásos vetélkedő, népi játszóház, műsor, finom kaják, vásár, Dottós kirándulás, nyuszi- és bagolysimogatás, 2 kilátó (az egyikből távcsővel láttunk madara...

Nem kevés szervezés után május 13-án reggel felültünk a Budapest felé tartó IC-re. Az út eseménytelenül telt, Balázs néha rendetlenkedett egy-egy kicsit, de amúgy nem volt gond.   A Keletinél már várt minket Anett, amikor leszálltunk a vonatról és egy kis időre összefutottunk Pisti unokahúgával, Ágival is, mert vittünk neki egy csomagot. Anettel elkísértük Pistit a Body kiállítás helyszínére, aztán a buszmegálló felé vettük az irányt. A nap egyik legcukibb pillanata egyébként az volt, amikor a metrótól a mozgólépcső felé haladva Balázs abszolút természetességgel megfogta Anett kezét, amivel eléggé meglepett, mert általában nem épp ennyire közvetlen. Az Akváriumnál épp WAMP volt, úgyhogy keresztülsétáltunk rajta, majd igazi turistákhoz illően fotózkodtunk az óriáskerékkel.   Utána felszálltunk a buszra, ami keresztül vitt a váron, majd átsétáltunk a Széll Kálmán téren és még némi további gyaloglás után megérkeztünk a Rumini játszótérre, ahol Balázs nagy...