bóbita
Tegnap ültem Pisti nagyszüleinél a hintán és egyszer csak rárepült a nadrágomra egy pitypang bóbita. Biztosan történt már korábban is ilyen, csak épp észre sem vettem vagy nem érdekelt, de mióta nincs Eszter, azóta a pitypangok mindig rá emlékeztetnek, emiatt hatódtam meg a kis bóbitától. (Egyszer rátaláltam instagramon egy nőre, akinek a tűzoltó férje szolgálat közben életét vesztette. A férfinek az volt a kedvenc mondása, hogy "a penny for your thoughts" és a halála után a családtagok lépten-nyomon penny-ket találtak, a legváratlanabb helyeken is, amit ők jelnek vettek.) Persze nem gondolom, hogy ez a kis bóbiba üzenet lett volna Esztertől, mert nem hiszek semmiféle utóéletben, pedig időnként szeretném azt hinni, hogy a felhőkön játszik a többi hozzá hasonló kisgyerekkel, egészséges és boldog és fentről vigyáz a szeleburdi bátyjára. :) De azért jó érzés volt megfogni, lefotózni, aztán szélnekereszteni.