virtuális kuckó

Március 30-tól április 7-ig nem mentem dolgozni, ami tök jó volt, igazán rámfért pár munkamentes nap. Tudom, még csak most kezdtem, de nagyon motiválatlan vagyok sajnos. Április elseje nem sikerült túl tréfásra, ugyanis Anyu elég rossz híreket kapott a pulmonológusnál, tovább romlott a tüdeje állapota és kapott telefonszámot egy céghez, akik tudják biztosítani az otthoni oxigén ellátásához szükséges felszereléseket, cserélik az oxigén palackokat, stb. Ebből már sejthető, hogy a doki szerint még az egy év múlva esedékes kontroll előtt szükség lehet erre, de az tovább fokozta a rossz érzéseimet, amikor a szüleim pár nappal később fel is hívták ezt a céget, egyelőre csak érdeklődni, amit amúgy teljesen megértek, de mégis az az érzésem, hogy ez egy nagyon nem jó előjel. Napokig érleltem magamban, aztán húsvétkor, az Anyu receptje alapján, Pisti által készített töltött káposzta fölött kezdtem elveszíteni az önkontrollt és este ki is buktam teljesen. Tudjátok, hogy messze nem tökéletes a kap...

Huszadika késő este van, aludni kéne, de rákattantam Ed Sheeran Afterglow-jára és most meg kell hallgatnom még legalább 15x, addig simán megírom ezt a bejegyzést. Holnap lesz egy hónapja, hogy a házban lakunk. A gyerekszobát leszámítva nagyjából megszabadultunk a dobozoktól. Ott is a legtöbben játék van, amiket nem igazán van hová kipakolni, így is eszméletlen káoszt tudnak csinálni. Egyébként tök jó itt lakni, amikor jó idő van, elvagyunk az udvaron, a ruháinkat kint szárítjuk, így gyakrabban tudunk mosni és már 2x is láttuk a(z egyik) szennyeskosár alját. Nagyon szeretem a konyhát, a mosogatógép a legközelebbi barátunk, amit mondjuk nem nehéz elérni így, hogy szinte senkivel nem találkozunk. Ami zavar, hogy hetente legalább 2x porszívózok, mégis úgy tűnik, mintha állandóan mindenhol állna a por. Nem tudom, hogy a világosabb padló miatt feltűnőbb vagy ez ilyen házzal járó adottság, de elég bosszantó. Nem is az, hogy meg kell csinálni, nem a házimunka zavar, hanem hogy elteszem a porsz...