virtuális kuckó

Én tudom, hogy mindenki ezt mondja, de én tényleg nem tudom, hogy tudott ennyire gyorsan eltelni ez a 6 hónap. Csak sejtem, hogy az is közrejátszik, hogy nekem mindig úgy tűnik, hogy a nyár csak úgy elrohant, de akkor is meglep, hogy már fél éve itt van velünk a szőke herceg, ahogy időnként nevezem a világos haja miatt. 🙂 Kicsit korábban voltunk méretkezni, már 15-én, így nem teljesen pontosak az adatok, de 7,48 kg és 67 cm a fiatalúr. Foga még nincs, de nagyon dolgozik rajta. Szabályosan kúszik, de nem nagyon ér rá, mert állandóan négykézláb van, hintázik, próbál mászni, de egyelőre vagy a lábait vagy a kezeit tudja előrébb tenni, a kettő összehangolása még nem megy. Próbál arra is rájönni, hogy hogyan kéne ülni, de ha segítek neki, akkor sem tudja még megtartani magát, úgyhogy ez még kicsit odébb van. A kezdeti kis lemaradását szó szerint letornásztuk, mert most még előrébb is tart, mint a kora alapján elvárt. Ha nem fáj a fognövesztés, akkor alapjáraton jókedvű, mosolygós ...

Valamikor július vége felé fölkerült a művház facebook oldalára egy hírdetés, miszerint augusztus 5-én, max 5 gyerek számára 2 hetes (10 alkalom, 10 óra) úszó tanfolyam indul a helyi strandon. Elsőre Balázs tiltakozott, de mondtuk neki, hogy milyen szuper lesz, ha megtanul úszni és a Balatonra már mehetünk úszógumi nélkül, úgyhogy gyorsan elkapta a lelkesedés, mindenkinek mesélte, hogy megtanul úszni. Bár volt némi kavarás a jelentkezéssel, szerencsére nem hagytam magam lerázni, így 5-én reggel mind a négyen felvonultunk reggel 9-re a strandra, Balázs első órájára. Először hatan voltak, de volt köztük 2 nagyobb lány, akik már tudtak valamenyire úszni, ezért ők átkerültek a 10 órai csoportba. Ezután változó létszámban, de egyszerre max. 4-en voltak az órákon. Az első 8 alkalommal csak ámultunk azon, hogy Balázs mennyire fegyelmezett és nem csak a többiekhez képest, hanem objektíven nézve is. Csinálta, amit kellett, amikor nem ő volt soron, vagy pihent, vagy gyakorolta, amit előtte ...