virtuális kuckó

Így január közepén, karácsonyi zenéket hallgatva, végre nekiveselkedek a decemberi beszámolónak. Azzal indult a hónap, hogy Szegeden összetört az autónk. Szerencsére az autón kívül nem sérült senki. Meg lehetett volna éppen csináltatni sok idő és sok pénz árán, de ettől még ugyanúgy egy sérült, lassan 20 éves autó lett volna, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy lecseréljük. Másnap szabadságon voltam irodai áramszünet miatt, úgyhogy el is töltöttük a napot azzal, hogy átmentünk Kovácsházára a Lidlbe bevásárolni. Harmadikán Mikulás buli volt a mentőállomáson, ahol keveset tudtunk maradni, mert a tömegközlekedés szépségeit élveztük. Negyedikén Nutellás kekszet sütöttünk és a helyi adventi vásárban voltunk. Nyolcadikán megint elment egy nap szabadság az áramszünetre, de végre be tudtam fejezni a babacuccok szortírozását, úgyhogy vasárnap Pisti Marcsival el is vitte Kingáéknak a babakocsit, kiságyat és pár hatalmas doboz 56-68-as babaruhát. Azt hittem, hogy majd jobban megvisel, de inkább jól esik...

Most posztoltam az áprilist, de ha már így belejöttem, gyorsan megírom a májust is eddig. Elsején a gyerekekkel voltam itthon, kint az udvaron ebédeltünk, vettünk jégkrémet a Family Frostos autóról és elég sok időt töltöttünk a levegőn. Másnap este derült ki, hogy az elsejei éjszaka volt az utolsó, amikor Marci cumival aludt. Büszke vagyok rá, egész fájdalommentesen ment a leszokás. Hetedikén vonattal mentünk Békéscsabára a Kisvakond a nagyvárosban bábelőadást megnézni. Marci nagyon-nagyon élvezte, Balázsnak is tetszett és nekünk is egész jó élmény volt. Későre értünk haza és mindannyian nagyon fáradtak voltunk. 13-án volt a névnapom, 14-én "mentős majálison" voltunk a kovácsházi bányatónál. Én abszolút szociálisan szorongó vagyok, de most még én is jól éreztem magam, beszélgettem is pár emberrel, a kaja finom volt, a gyerekek játszottak, tényleg minden nagyon rendben volt. A héten rászoktam, hogy Narancsvidéket darálok, amíg várom, hogy Marci elaludjon és ez a tökéletes agyk...

Még a végén 2021-ben nem fogok mindent  az utolsó pillanatra halasztani (de, sajnos biztosan), mert még csak 30-a van és már elkezdtem az éves összefoglalót megírni. Attól most jótékonyan tekintsünk el, hogy hány bejegyzést terveztem (sokszor nem is terveztem, de kellett volna) és nem írtam meg. Akkor lássuk a témaköröket, nagyjából időrendi sorrendben: Ház Január elején eldőlt, hogy Mezőhegyesre költözünk. Viszonylag hamar meglett a kiszemelt ház, az ügyintézés is meglepően zökkenőmentesen zajlott, március 11-én aláírtuk az adásvételi szerződést és május 15-én megkaptuk az üres ház kulcsait. Ekkor még olyan álmokat dédelgettünk, hogy már a nyarat ott töltjük, aztán azt reméltük, szeptemberre beköltözünk, amikor az se jött össze, elkezdtünk abban bízni, hogy legalább az őszi szünet és Balázs szülinapja ott ér minket, vagy legalább a karácsony, de mindig akadt még egy újabb javítani való, egy újabb szaki, akit százszor kellett felhívni, mire egyszer odaért, de azért elkészült a fest...