virtuális kuckó

amíg tavaly még sikerült megerőltetni magam és havonta egy-egy bejegyzést összehozni, úgy tűnik, idén már csak kéthavonta lesz belőle valami. gyors fejszámolás után arra juthatunk, hogyha ez így megy tovább, legkésőbb 2020-ra abba is hagyom az írást. ha jól számolom, addigra Balázs is megtanul írni, úgyhogy még az is lehet, hogy átadom a stafétát. :D az új év első 2 hónapját úgy lehetne röviden jellemezni, hogy a januárban semmi jó nem volt, kivéve, hogy Balázs az egész hónapot megúszta betegség nélkül, a februárban meg csak az volt rossz, hogy a hónap nagy részét itthon töltötte különböző lázas, köhögős, taknyolós kórságok miatt. a legutóbbi támadásban az egész család elvérzett, így bő egy hete én is itthon vagyok táppénzen. jó is ez az itthonlét, csak közben ott lóg a fejem felett, hogy jövőhéten bele fogok dögleni a melóba, ráadásul hétfőn el is kell korábban kéredzkednem, mert 4-re Szegeden kell legyünk a pajzsmirigy biopsziám eredményéért. egyébként ha már így szóba jött, mes...

nagyon gáz napom volt az irodában és a délutánom sem volt túl fényes, pedig jól indult. estefele neki kellett állnom megsütni a csokis-diós kekszet és a csokis-mazsolás puszedlit, amiket megígértem a nyaralásra, plusz a saját örömünkre betervezett gyümölcsös pite elkészítése is rám várt, pedig semmi kedvem nem volt még élni sem, nemhogy a konyhában ténykedni. így támadt az a mentő ötletem, hogy video-skypeolok Húgommal. közben persze felváltva az egész család megfordult a gépe előtt, megcsodálták a sütiket és jókat beszélgettünk. elég ritkán érzem azt, hogy hiányoznak, de ma nagyon jól esett a feltétel nélküli szeretetük és a társaságuk. pillanatnyilag azt érzem, hogy nagyon jó lesz hazamenni és együtt lenni velük egy kicsit. remélem, hogy nem fogok csalódni és minden jól fog alakulni. nagyon késő van mostmár és holnap fájni fog az ébredés, úgyhogy el is teszem magam holnapra. jó éjt! :)

tegnap letöltöttem a blogger alkalmazást és gondoltam, hogy most kipróbálom, amíg átvonatozok Mezőhegyesre. a mai napom eddig tök jól telt, végre kialudtam magam, amire már hetek óta nem volt példa! reggeliztem, eltekertem boltba, végre megszereztem a velocipede jelvényt foursquare-en, amit már régóta vártam és tekertem is érte eleget. :-D mondjuk ez így nem teljesen igaz, mert nagyon távol vagyok a 100 km-es célomtól, de majd jövő nyáron újra megpróbálom! hazaértem, újra rákattantam Janicsák Veca albumára, sütöttem gombás palacsinta tortát, vittem belőle Pistinek, hogy legyen ebédje, aztán hazabicóztam, hajat mostam, most meg vonatozok Judithoz, hogy beszínezze a hajam és hogy csajos délutánt tartsunk. mindjárt vége a nyárnak és még szinte semmi időt nem töltöttünk együtt. este majd Pisti jön értem. megérkeztem, úgyhogy ennyi legyen is elég. :-)