virtuális kuckó

(3 bejegyzéssel vagyok elmaradva, de most ezt írom meg gyorsan, amíg még pont aktuális.) Most is pontosan olyan csodás, meleg őszi idő van, mint azon a 6 évvel ezelőtti szombaton, amikor 16:48-kor Balázs meglátta a napvilágot (ami igazából inkább naplemente és neonfény volt). Tudom, mindenki mindig ezt mondja, de én tényleg nem tudom, hogy hogy rohant el egy szempillantás alatt 6 év. Abból a kis pihe-puha újszülöttből mostanra egy 126 cm magas és 24 kilós nagyfiú lett. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy fáklyás menet vele az élet, de biztosan neki sem könnyű velem. Idén nagyot fordult vele az élet, amikor Marci megszületett és a kezdeti, irántunk táplált ellenérzései (?) után, egészen belerázódott a nagytesó szerepbe. Idővel, amikor már tényleg tudnak együtt játszani, biztosan még jobb lesz a kapcsolatuk, de az már most is látszik, hogy nagyon szeretik egymást. Az oviban kevesebb rá a panasz, a múltkor megdicsérték, mert gyorsan és ügyesen megoldott egy rajzos feladat...

Terveztem írni a szegedi chili fesztiválról is, de ugyan, kit áltatok, csoda lesz, ha ezt megírom a hétvégén.    Az október 23-i hétvége nagyjából takarítással telt, mert 23-án megérkeztek Anyuék. Aznap sűrű napunk volt, mert Anyósom szülinapját is akkor ünnepeltük.   A szüleimmel töltött napok nem voltak zökkenőmentesek, de inkább nem részletezném. Balázs lebetegedett, úgyhogy ő is meg Pisti is egész héten itthon voltak Anyuékkal, én meg dolgoztam. Az idő sem volt jó, ezért játszóterezni sem tudtak, szóval maradjunk annyiban, hogy összességében minden mehetett volna jobban is.   Pénteken felköszöntöttük Balázst, csokis fánkba szúrt gyertyát fújt el, csináltunk pár fotót.   Szombaton reggel Anyuék elmentek Szegedre Kingáért és Lénáért, mi pedig elindultunk Békéscsabára a tortáért. Útközben eszembe jutott, hogy itthon maradt az ajándék, úgyhogy módosítottunk az útiterven, hogy hazaugorjunk érte.   A szülinapi ebédet szokás szerint az Éva c...

Tavaly szinte teljesen elmaradt a karácsonyra hangolódás, úgyhogy talán ennek hatására is, idén jó korán megkezdtük.   Az ajándékok nagy részét (ami egy csomó könyvet takar), megrendeltük múlt hétvégén a Joy kuponnal a Libri honlapjáról, csütörtökön pedig Balázs ajándékainak egy részére tettünk szert a Lidlben. Tőlünk idén Marbushka társast fog kapni, de mindig vannak rokonok, akik pénzt adnak, hogy abból vegyünk ajándékot neki és nem árt időben beszerezni olyan dolgokat, amik tetszenének neki (vettünk egy plusz sínkészletet meg egy mágneses játékot, amiből arcokat kell kirakni, ráadásul utazáskompatibilis, praktikus dobozban van).   Pár hete, szintén a Lidlből vettem egy készletet, amiből 3D-s papírcsillagokat lehet készíteni. Kibontás után elég bonyolultnak tűnt, de így 6 elkészült csillag után mondhatom, hogy egészen belejöttem.   Balázzsal találtunk ici-picit színes karácsonyfagömböket, amikből asztali dekoráció lesz, csak vennem kell még egy egyszerű üv...

A hosszúhétvégén a szombatot és a hétfőt takarítással töltöttem, szombaton Mamáéknál, vasárnap Anyósomnál ebédeltünk, hétfőn megérkeztek este Anyuék, kedden pedig rohangáltunk, mint pók a falon. Azzal kezdődött, hogy felkeltünk 6-kor és Pistivel elmentünk Orosházára, hogy vért vegyenek tőlem. Egészen konkrétan 40-en voltak előttem, azokat nem számolva, akik jogosultak voltak az elsőbbségi vérvételre, mert az még úgy plusz 10 fő volt. Nagyon ideges voltam miatta, mert 9 körül már vinnünk kellett volna Balázst státuszra a védőnőhöz, de mi kb akkor indultunk el haza. Most nem a mi védőnőnk volt, mert otthon volt táppénzen a kisebbik fiával, de a másik védőnő is, akivel eddig még nem is találkoztunk, aranyos volt. Balázs kiakadt a vérnyomásmérésen, de aztán valahogy rábeszéltük, hogy Pistinek megengedje, hogy rátegye a mandzsettát, aztán gyorsan túlestünk rajta. Utána jött a mérlegelés, 18,5 kg, meg a magasságmérés, 110 cm. Megint 10 centit nőtt egy év alatt, amivel 90-97-es percentil...

A vasárnap már szombat este rosszul kezdődött, amikor a tortasütésem a kész "remekmű" kukába dobásával végződött. Ekkor még "csak" olyan 9 óra körül volt, minden zárva, hiába keresgéltük halál idegesen az új megoldást, nem jött egyhamar az ihlet. Aztán csak eszembe jutott, hogy a bevált glutén- és laktózmentes barackos pitét meg lehet kerek formában is sütni, úgyhogy másnap abból lett a torta. Mondjuk a délelőtt még így is nagyon gáz volt, de valahogy aztán mindenki az Éva csárdába keveredett. Én úgy gondoltam, hogy majd csak ebéd után osztjuk ki a szülinaposok ajándékait, de le lettem szavazva, mert a család nagyon izgult már a meglepi miatt. Nagy volt az öröm, amikor Pisti és az Apuja meglátták a Forma1 magyar nagydíj belépőket (egész hétvégés bronz 1-es bérlet, csütörtök délutáni boxutcalátogatással, saját ülőhellyel). Pisti azt mondta, hogy benne felmerült a gyanú, az Apuja pedig egészen meg volt hatódva, ő végképp nem sejthetett semmit a dologról. :) ...

Igaz, hogy csak ma, vasárnap van apák napja, de mi már csütörtökön elkezdtük, amikor a futár meghozta Pisti ajándékát, az apa pólót. Miután hazahoztuk Balázst az oviból, ő adta oda Pistinek, boldog anyák napját kívánva közben. :D Hatalmas egy troll ez a gyerek! :) Szombaton reggel fodrásznál kezdtem, úgyhogy egészen civilizált fejem lett :D, utána pedig elmentünk a szegedi Vadasparkba, Pisti Apujával együtt. Szerencsére megúsztuk eső nélkül, de nem is volt túl meleg, úgyhogy jó volt sétálgatni és megnézni a sok-sok állatot. Balázst elég sokat kellett cipelni, amit leginkább Pisti végzett, én meg fotóztam egy csomót. Valahogy most leginkább madaraktól sikerültek jól a képek és, bár azt nem sikerült lefényképezni, nagyon boldog voltam, hogy végre láttam a vidrát úszni! Annyira hihetetlenül cuki. <3 Balázst leginkább az érdekelte, hogy mikor megyünk már a játszótérre, ami szinte közvetlenül a bejárat mellett volt. Kicsit sem volt mókás, amikor már kb századszor kérdezte meg, hogy m...

Május elsején fél 12 körül vittünk Pistinek ebédet és közben kiszúrtuk, hogy a Művház mögött van valami rendezvény. Otthagytuk a biciklijét a mentőállomáson és elsétáltunk szétnézni. Volt a gyerekeknek arcfestés, csillámtetkó, papírvirág készítés, dekorgumiból hűtőmágnes fabrikálás, lehetett lufi eztmegazt kérni és egy hatalmas, felfújható csúszdán csúszdázni. Balázst csak a lufis meg a csúszda érdekelte. Előbb beálltunk a jó hosszú lufis sorba, ahol teljesen türelmes volt, csak akkor kezdett sírni, amikor Pisti hívott, hogy kivonultak és Balázsnak eszébe jutott, hogy nem adott Apának puszit. Aztán sorrakerültünk és ő kérte a bácsitól a kék lufikutyát, pedig nem nagyon áll szóba idegenekkel. Utána ügyesen kivárta a sorát a csúszdánál is, pedig voltak, akik folyton előrerohangáltak. 4x lecsúszott, aztán mondta, hogy nézzük meg még egyszer az arcfestést, de még nem is értünk oda, mondta, hogy menjünk haza. Hazabiciklizett, aztán aludt egy jót. Csütörtökön volt az oviban az anyáknapi...

Gondolom mindenkinek van egy legfőbb bizalmasa, akinek mindent elmond. Nekem ez Pisti (és Réka, de most nem róla lesz szó :)). És most az a helyzet, hogy pont előtte kell titkot tartanom, mert a 30. szülinapi a meglepetése a tét. Lassan másfél éve találtam ki, hogy mit fog kapni, néhány hete pedig begyűjtöttem a szükséges információk nagy részét és ma este beindult a meglepetés gyártó gépezet. Ahogy Balázs mondaná, "nagyon izgatott vagyok", hogy minden rendben menjen, mert júliusig még nagyon sok idő van. Lécci szurkoljatok, hogy megfelelő legyen a csillagállás és minden a terveim szerint alakuljon. A meglepetésről annyit elárulhatok, hogy nem egy újabb gyerek, habár a leírtak alapján akár az is lehetne. :D

Még csütörtök este eldöntöttük, hogy Balázs pénteken ovi helyett doktornénihez megy Pistivel, ezért én néztem magamnak buszt Békéscsabára. Egyébként lehet, hogy azt hiszi, nem vesszük észre, de kezdek szándékosságra gyanakodni, mert mindig lebetegszik, ha Pisti több napig itthon van vagy ha együtt mennénk valahova vagy ha mi kikapcsolódás céljából a mamájára bízzuk. :) Reggel a szokásos időben keltünk és 7-kor már robogtam is Kaszaper felé, ahol sikerült egy megállóval előbb leszállnom, mint kellett volna, ezért gyors sétába kezdtem, miután egy lánytól megkérdeztem, hogy honnan megy Békéscsabára a busz. Miután felszálltam, már minden oké volt, reggeliztem (sajnos nem kolbászos vagy rántotthúsos szendvicset :D), zenét hallgattam és közben Anyu is hívott (mint minden egyes reggel, csak azért, hogy megkérdezte, hogy jól aludtunk-e és hogy oda értünk-e az oviba. Mit mondjak, nem vagyok az a reggel csevegő típus ...). 8:20-kor szálltam le a buszállomáson, elindítottam a Tep-et, hog...

Tegnap elég későn kerültem ágyba és, legnagyobb szerencsétlenségemre egyszer csak támadt egy remek ötletem a 10. évfordulós ajándékot illetően. Azért pech, mert jövőre lesz, én meg hajnal 3-ig nem tudtam elaludni az izgalomtól, kidolgoztam az összes részletet és azt is tudom, ki fog nekem segíteni. Sajnálom, hogy több, mint egy év van addig, mert már most alig várom, hogy lássam Pisti arcát, amikor megkapja. :) Párhuzamosan ezzel még támadt egy remek (?) ötletem: tavasszal el kéne kezdjünk együtt futni. Biztosan az agyamra ment a telihold, mert szívből utálok futni, de kéne valami hatékonyabb mozgás, mint a biciklizés, mert abban nem tudok elfáradni és nem is megy le tőle egy gramm felesleg se. Gondolom az lehet a baj, hogy bringázni szeretek, de hátha a gyűlölt futás segítene. Most, januárban, jó ötletnek tűnik, de, ha szerencsénk van, tavaszig elfelejtem és élhetjük tovább a kis kényelmes életünket. :D P.S.: Tudom, hogy már senki nem olvas, de kilőttem 3 nyári bejegyzést, h...

nekik köszönhetitek, hogy ma este blogot írok. kb 2 hete Főni engedélyezte újra a rádióhallgatást (valamikor 2013-ban lett egyszer elege belőle) és szerencsére minden nap játszák az mr2-n az Eső t, ami a napom fénypontja lett, úgyhogy néhány napja rájukkerestem youtube-on és kiderült, hogy jónéhány számukat ismerem valahonnan (de honnan, amikor sosem hallgatok rádiót?). annyira tetszik a zenéjük, hogy nem bírom abbahagyni a hallgatását, de valamit csinálnom kell mellé, mert megrögzött multitaskingoló vagyok. :D (amúgy ajánlom még tőlük a Nem voltál jót, a Bolyongót, a Ringatót, Egy lány sétál a domboldalont és az Egyszer voltot, szóval az egyetlen albumuk kb felét. :D) volt néhány izgalmas momentum az elmúlt 1 hónapban, pl. múlt csütörtökön arra mentünk a bölcsibe, hogy Balázsnak megy a hasa, amivel aztán itthon is maradt szegénykém egy hétig. pénteken Pistivel volt, szombaton Mamáéknál voltunk, vasárnap Pisti Anyukájánál, hétfőn pedig én maradtam itthon vele. szuper napunk volt, ...

igaz, hogy csak holnap tölti a 2 évet, de mi már szombaton megünnepeltük, mert akkor ért rá mindenki a családból. 3-ra szerveztük a bulit az Éva csárdába (törzshelyünk lett, ez nem vitás), mert abban bíztunk, hogy Balázs majd jól kialussza magát előtte, de erre nem volt hajlandó, így kissé nyűgösen vágott neki a partinak. az elején volt egy kis sírás is, de Marcsival játszottak és hamarosan feloldódott. volt finom ebéd, ajándékozás, lufival rohangálás, fotózkodás, ínycsiklandó és szép torta, gyertyaelfújás és rengeteg taps, amit a fiatalúr "kikövetelt" magának, mert amint abbahagytuk a tapsolást, ő újra elkezdte, amihez mi is csatlakoztunk. :D és hogy mit érdemes tudni erről a nagy kétévesről? :) még mindig rettenetesen csibész és akaratos, időnként már a tipikus kétéveskori hiszti is befigyel, de ugyanakkor aranyos és szerethető és ő a legnagyobb kincsünk az egész világon. <3 a bölcsi megkezdése óta megint jól eszik, időnként, ha úgy van ked...