virtuális kuckó

Ez a hétvége nem volt valami jó. Balázs megint lebetegedett, péntek éjjel láza is volt, azóta "csak" folyik az orra és köhög.  A tegnap még csak csak eltelt, de a mai nap katasztrofális volt. Valószínűleg én is sokkal feszültebb vagyok, mint általában, mert tegnap eldöntöttem, hogy a héten, úgy kb 20 év után, elmegyek fogorvoshoz (aki várhatóan közli majd, hogy ilyen ocsmány, elhanyagolt fogsort egész karrierje során nem látott), mert bár borzalmasan rettegek, mostmár a fogaim kipotyogásától való félelmem erősebb, de Balázs is úgy viselkedett, mint aki a fejébe vette, hogy az őrületbe kerget minket. Mindent csak harci ordításokkal kísérve lehet csinálni, lehetőleg mindennel zajt csapni, minden kérést elengedett a füle mellett, de dirigálni nekünk, azt tud, a feltett kérdésekre ugyan minek válaszolna, délben aludni luxus, de legalább kínlódtunk és veszekedtünk egy órát, az orrfújás is könyörgésre megy csak, stb. Délutánra már attól ordítani tudtam, ha csak rámnézett. :...

túl vagyunk az első melóval tarkított héten, ezért gondoltam, hogy gyorsan beszámolok róla. hétfőn 6-kor keltem, szóltam Pistinek, hogy menjen be Balázs mellé, de már nem sokat aludtak, mire indulnom kellett, Balázs is ébren volt. siettem, mert még bérletet is kellett vegyek, mert ugyan próbálkoztam 2-án is, de akkor nem jártam sikerrel, mivel, mint később megtudtam, munkaszüneti nap volt. 8-ra be is értem és maradtam háromnegyed 2-ig. meglepően jól telt, főni egészen kedves volt és igazán hálásnak tűnik, amiért számíthatott rám. viszonylag gyorsan eltelt a munkaidő és már jöhettem is haza. a buszról felhívtam a védőnőt, hogy kiderítsem, mehetünk-e szerdán oltásra. kiderült, hogy igen, így már biztossá vált, hogy szerdán nem megyek dolgozni. hazaérve megetettem Balázst, aztán mi is ebédeltünk és Pisti lassan már mehetett is dolgozni. kedden Balázs felkelt velem egyszerre, felöltöztem, aztán megkapta a tejitalát, reggelizett velem is, majd hazaért Pisti és mehetettem megint a b...

soha nem gondoltam volna, hogy én ebben a témában posztot fogok írni, mert nem vagyok igazán nagy szakértője, csak látom, hogy egyeseknek mennyi szorongást okoz, hogy megfeleljenek ennek az elvnek, ezért kikívánkozik belőlem a véleményem. vigyázat, mert lehet, hogy legközelebb az asztrofizikába is beleütöm az orromat! :D szóval: van ez a kötődő nevelés dolog, aminek a másik neve a válaszkész gondoskodás és én sajnálom, hogy nem ez az elnevezés terjedt el jobban, mert közelebb állna az igazi valósághoz, nem ahhoz, amit gondolnak róla. mert mire is gondolunk, amikor meghalljuk, hogy kötődő nevelés? első, és legfontosabb eleme az igény szerinti szoptatás, amit rengetegen úgy értelmeznek, hogy a gyerek minden nyekkenésére az a válasz, hogy az anyja a szájába dugja a mellét. kérdem én, hogy egy felnőttnek bármi baja van, arra az a megoldás, hogy bevág egy tál rakottkrumplit meg egy tábla jóféle oreós milkát? nem mondom, hogy nem segít jobban elviselni a megpróbáltatásokat, de az ig...

visszagondolva, a novemberek általában változást hoznak, valahogy mindig nehezebb lesz tőlük az élet, közben meg örülni kéne az új lehetőségeknek. nem mindig megy ez könnyen. miután Pisti egész nyáron, több alkalommal is próbálkozott, hogy elmehessen másodállásba abba az idősek házába, ahol Anyukája is dolgozik, októberben végre megtört a jég és novemberben már kezdhetett is. mi úgy szerettük volna, ha csak 4 órásnak veszik fel, de végül novemberben 6 órás lett, aztán majd meglátják decembertől, hogy hogy lenne jobb. a két beosztást összehangolva lett néhány nap, amikor 6-tól 2-ig Mezőhegyesen dolgozik, majd este fél 7-től reggel 7-ig még mentőzik is egyet, valamint egész hónapban egyetlen egy teljes szabadnapja van. én nem tudnék ennyit dolgozni. nagyon hálás vagyok Pistinek, amiért ezt bevállalta, mert sajnos a nyavalyás csekkek csak jönnek, mi meg vagy tologatjuk őket magunk előtt, vagy hónap végén vakarózunk. szerencsére rendszerint egy-egy kisebb csodát tesznek a családtagjai...

sajnálom, erről a napról írnom kell, hogy amikor még mélyebb pontokon leszek, ezt visszaolvasva röhöghessek magamon egy jót. a reggel tök jól indult, Balázs 7 után ébredt, mosolygott, evett, minden rendben volt. sikerült kb. fél órára visszatenni az ágyába körforgót nézni és békát hallgatni, aztán tisztába tettem, mert gyanús szagok terjengtek körülötte. ezután még kicsit elvoltunk, aztán láttam rajta, hogy álmos, ezért megpróbáltam lefektetni. ekkor már majdnem 10 óra volt, gyorsan megettem a hűtőből a gyümölcslevest és közben pár percenként visszafordítottam Balázst a hasára. (a hátán nem alszik el, ezért kellett visszafordítanom) a harmadik eset után aztán elkezdődött a lejtmenet. a kiságyban már csak sírt, ezért gondoltam, hogy alszik rajtam. kb. mire elszenderedett volna, kopogtattak, ezért letettem és ajtót nyitottam, tök fölöslegesen, mert egy nő egy fickót keresett, aki korábban ebben a lépcsőházban lakott, de nem tudtam neki segíteni. Balázsnak közben teljesen kipattant a...

tegnap úgy gondoltam, hogy miután befejezem a vendégfogadásról szóló rövid beszámolómat, írok egy posztot a kialakult napirendünkről. egész tegnap estig büszke voltam az átaludt éjszakákra, csak aztán Balázs rámcáfolt, na de kezdjük az elején. tehát a napirendünk: reggel általában 7-kor, de előfordul, hogy csak 8-kor kelünk, Balázs eszik, aztán visszakerül a kiságyba úgy kb. fél órára (max. egyre), ahol elnézegeti a zenélő körforgót vagy a békát, mosolyog rájuk és beszélget velük. miután ezt elunja és én is végzek az ügyes-bajos dolgaimmal, amibe sajnos a reggeli nem mindig fér bele, még kiveszem a kiságyból és egy ideig ölben van, mert ilyenkor már láthatóan elég álmos, csak még ahhoz nem eléggé, hogy elaludjon. amíg jobb idő volt, ilyenkor indultunk sétálni és a babakocsiban aludt, de mostanában letesszük az ágyába aludni. hozzábújt a nyuszihoz :) ha alszik következő etetésig (ami 11-kor vagy délben van, a reggeli ébresztő határozza meg), akkor kaja után a játszószőn...

úgy gondoltam, megér egy külön bejegyzést az első nap, amit kettesben töltöttünk Balázzsal, mert Pisti mostmár újra dolgozik. Pisti 5-kor kelt, mi pedig Balázzsal 6-kor, a nap harmadik etetésére (egyelőre 3 óránként eszik, mert még pici, de később áttérhetünk a 4 óránkénti evésre és majd egyszer olyan is lesz, hogy teljesen átaludhatjuk az éjszakát, amit természetesen eléggé várok). megpróbáltam átpelenkázni, de épp hatalmasakat durrogott a feneke, ezért inkább nem kockáztattam, hogy újabb támadás áldozata legyek, mint az elmúlt hetekben már kétszer is. megkapta az Espumisan cseppeket a hasfájását megelőzendő, utána pedig evett. rengeteget eszik, mégis állandóan azt hiszi, hogy éhes, pedig biztosan nem, mert mióta hazajöttünk, kb. fél kilót szedett magára, ami meg is látszik rajta, mert van már egy kis tokája, pici Buddha-pocakja és a combjain is egyre több a redő. kaja, böfi és mérlegelés után még sikerült letenni aludni, de 8 körül már ébredt. még kb. fél órát elvolt a k...