ami késik, az csak várat magára ...

ez lenne az optimista hozzáállás kifejezése. csakhogy én nem vagyok optimista. de ez most mindegy is ... nincs kedvem blogolni, mert ha őszinte lennék, akkor ez most egy dühös és szomorú blog lenne, de ahhoz sincs sok kedvem. főleg, mert igazságtalan lenne és azt sem szeretném. szóval ez a téma most "jegelve".

más. a napom eltelt. reggel elég jó kedvem volt, csak álmos voltam. melóban az eleje elég jó volt, a végével sem volt gond, csak nem tudtam időben eljönni. szinte 2 óra volt, amikor elindultam. írtam Tündének sms-t, mert már régóta nem beszéltünk és gondoltam kicsit nosztalgiázunk. kiderült, hogy én juttattam eszébe,  hogy egy éve indultunk el a nagy kalandra. fura, de hiányzik a társaság és szívesen visszamennék, pedig mikor hazajöttem, azt hittem, sosem gondolnék erre. meg az is fura, hogy még februárban is az volt a tervünk Tündével, hogy államvizsga után visszamegyünk, sőt, én másfél évre akartam menni. aztán minden megváltozott. de még mindig jó érzés visszagondolni tavaly nyárra. megegyeztünk Tündével, hogy államvizsga után végre összefutunk egyet dumálni, az tuti, hogy nekem egy csomó mesélnivalóm van és biztos vele is történt egy s más. :)

itthon ebédeltem, aztán hajatmostam, írtam Orsinak sms-t, hogy ha tudja, küldje át Messengeren a gazdasági analízis kurzust, mert nem volt kedvem megkeresni a papírjaimat. akkor beszéltem Pistivel is. tanulni akartam, miután kilépett, de nem tudtam odafigyelni, úgyhogy Tesóval megnéztük a "9 1/2 randi"-t. szuper a film! biztos, hogy ezt is legalább annyiszor meg fogom nézni, mint az SOS Szerelmet.

utána néztem "Jóban rosszban"-t, de közben azért tanulgattam is. beszélgettem Rékával is. most CSI:NY-ot nézek, majd mindjárt vacsorázok, Tesó csinált salátát, én meg lefotóztam. :)

van egy olyan érzésem, hogy ma már nem nagyon látom Kincsemet, biztos megint vacak a net. jepp, ehhez a szuper naphoz már csak ez hiányzott. mindegy, lehet, hogy jobban jár, mert nem hiszem, hogy tudnék normális lenni, azt meg egyáltalán nem érdemli meg, hogy a dühömet rajta töltsem ki.