évfordulók :)

fura este után, a reggel is nagyon furcsa volt. rosszkedvem volt és boldogtalannak éreztem magam, de aztán valahogy kimásztam belőle. csak remélem, hogy többet nem lesz ilyen, mert még saját magamat is megijesztettem. :S kicsit úgy éreztem, hogy fáradok és minden egyszerűen túl sok, Pisti meg javítani akart a kedvemen, de csak még rosszabb lett. aztán összeszedtem magam és most minden megint oké. félek attól, hogy el fogok mindent rontani ... most értünk oda, amikor a kapcsolatunk egyszerű lehetne és boldogok lehetnénk, mert senki/semmi nem áll az utunkba, csak tőlünk függ, hogy mi lesz velünk. én meg félek, hogy elbaltálzom, pedig nem akarom, mert nagyon fontos számomra. ő a legfontosabb!

más ... a délelőtt elég hamar eltelt, zenét hallgattunk Margittal a youtube-on, akkor akadtunk a klippre is, ami majd a post végén lesz. :) Tesó fél 1 körül jött, elmentünk Anyuéknak vásárolni. megvettük az ezüstözött dupla fényképkeretet, házasságiévfordulós képeslapot és 3 szál fehér rózsát, aztán hazajöttünk, odaadtuk a virágot, megírtuk a képeslapot, bescanneltem és kinyomtattam az esküvői képüket, azt betettük a keretbe, majd odaadtuk nekik és elmentünk fotózni.

hazajöttünk, ebédeltünk, 26 éves izraeli vörösbort ittunk, amit 25 éve az esküvőjükre kaptak. mindenkinek ízlett, kivéve nekem. ez van, én csak az édes vörösbort szeretem. :$ kinyomtattam az egyik ma készült képet és az is bekerült a rámába. :)

utána Ibi-néni hazament, én hajat mostam, aztán "Jóban rosszban"-t néztem és most itt vagyok és elmélkedek. többek közt azon, hogy a blogom ma 2 éves. de ne keressétek az akkori postomat, mert nincs meg. összesen 8 bejegyzésem volt, amikor Apu kiolvasta a blogom és akkor töröltem. volt belőle egy kisebb cirkusz, mert az első postomban épp a házasságról, válásról, gyerekvállalásról és nevelésről fejtettem ki a véleményemet. :$ mindig személyes támadásnak veszik, ha én ilyesmiről kezdek beszélni, főleg, ha nyílvánosan teszem, amit azért, ha nagyon őszinte akarok lenni, meg tudok érteni ... nem tudom, miért van ez, de a házassági évfordulóikon mindig ilyesmin kezdek el gondolkozni. büszke vagyok rájuk, hogy ennyi időt el tudtak tölteni egymás mellett és szép a házasságuk, meg örülök annak, hogy teljes családban nőttem fel, csak ... mindegy, nem kezdem megint előadni az elméleteimet és azt sem, hogy nem volt épp rózsaszín a gyerekkorom. de végülis kinek az? és többek közt miattuk is lettem az, aki vagyok, a jó és rossz tulajdonságaimmal együtt és amíg vannak, akik így is szeretnek, addig nem panaszkodom. és szerencsére azért vannak egy páran, akik elfogadnak ilyennek.

nemsokára Kincsem is hazaér és akkor végre hozzábújok, persze csak virtuálisan, mert még mindig nincs elem a teleportálóban :(

holnap szerintem melóból blogolok, ha sikerül, mert már lesz főnököm is és lehet, hogy végre kitalál nekünk valami munkát, mert szörnyen unalmas volt ez a 3 nap, de ha nem, akkor csak pénteken lesz blog, mert holnap moziba megyünk és Réka is itt alszik nálunk, úgyhogy dumálni fogunk meg filmet nézni, meg amúgyis kijelentette, hogy a laptop közelébe sem engednek. hát nem kegyetlenek? :S :D

ja és akik a héten nyaralni mennek, azoknak jó szórakozást meg pihenést és persze sok-sok napsütést! :)