blogolok, blogolok :D
nem fogok most sokat írni, csak eszembe jutott
pár dolog, úgyhogy témakörökre bontom. :)
H1N1 - az a lényeg, hogy Főni néniék betegek hétfő óta és azóta minden ügyfelünk úgy jön be, hogy: csak nem H1N1, vagy: legalább H1N1? tiszta idióták az emberek! esküszöm, mintha trendi lenne elkapni vagy mintha az lenne a menő, aki fel tud mutatni legalább egy röfiinfluenzás ismerőst, hogy aztán még jobban lehessen rettegni! nem értem, hogy miért kell ezt ennyire felfújni? ha valaki elkapja, akkor ez van, remélhetőleg meggyógyul, de hogy miért kell ezt ennyire várni vagy ennyire félni tőle? na mindegy, ez van, csakhát egyesek tényleg nem normálisak ...
H1N1 - az a lényeg, hogy Főni néniék betegek hétfő óta és azóta minden ügyfelünk úgy jön be, hogy: csak nem H1N1, vagy: legalább H1N1? tiszta idióták az emberek! esküszöm, mintha trendi lenne elkapni vagy mintha az lenne a menő, aki fel tud mutatni legalább egy röfiinfluenzás ismerőst, hogy aztán még jobban lehessen rettegni! nem értem, hogy miért kell ezt ennyire felfújni? ha valaki elkapja, akkor ez van, remélhetőleg meggyógyul, de hogy miért kell ezt ennyire várni vagy ennyire félni tőle? na mindegy, ez van, csakhát egyesek tényleg nem normálisak ...
kapunyitási pánik - tegnap fogalmam
sincs mitől, de teljesen besokaltam és teljesen magabizonytalan lettem és
rettegtem attól, hogy valami végérvényesen elromlik, pedig tényleg abszolút
semmi okom nem volt az effajta gondolatokra. valószínűleg csak kicsit
kimerültem, nehéz még megszoknom ezt a hajnali 5-ös kelést. aztán ma láttam a
Maximában, hogy létezik a kapuzárási pánik után a kapunyitási pánik is. :D de
tényleg! elolvastam a cikket és rá kellett jönnöm, hogy ez az én bajom! azt
írta, hogy több oka lehet, pl. az, hogy bizonytalan vagy a választásaidban vagy
abban, hogy megfelelsz az elvárásoknak és ez leginkább azon fiatalokra
vonatkozik, akik nagyot változtattak az életükön vagy most kezdik a
karrierjüket. én azt hiszem, hogy attól félek, hogy nem felelek meg a sokféle
elvárásnak, teljesíteni kell a munkában és itthon is. egy idő után biztos, hogy
nem lesz túl nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt, de egyelőre még elég
nehéz. persze nem panaszkodom, mert tudom, hogy menni fog ... idővel. :)
munkahelyi idiótaságok - ma egész álló nap az
egyik kolléganőm szivatott. egyébként nagyon bírom, kedves meg minden, de ma
kiállhatatlan volt, ráadásul én is bal lábbal keltem. szóval egész nap az ment,
hogy a saját hülyeségei miatt is engem okolt és ráadásul egy olyan dolgot
bízott rám, ami igazából nem is az én dolgom lenne meg közöm sincs az egészhez.
de megcsinálom, mert Főni nénivel kitalálták és egyébként élvezném is, ha nem
cseszegetne Valika mindenért. basszus, mit tehetek én arról, hogy neki épp
megvan meg satöbbi, inkább nem bunkózok, mert már úgysem vagyok mérges. meg én
soha nem szoktam másokat bántani amiatt, mert rossz a kedvem/fáradt
vagyok/gondjaim vannak. a magánéleti dolgok miatti bosszúságot nem hiszem, hogy
a melóhelyen kéne valakin levezetni ... plusz ha Főni néni beszól neki
valamiért, egész nap azt hallgatjuk, hogy mindig mindenért ő a hibás meg mindig
őt cseszegeti, ő meg ma ugyanezt csinálta velem, megállás nélkül. még a többiek
is észrevették! csak azt remélem, hogy holnap jobb hangulatban lesz, mert nem
fogom kibírni, hogy ne vágjak vissza, ha tovább folytatja.
na asszem ennyi is lennék, szerintem eleget
panaszkodtam. puszillak Titeket! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése