névnapom

már hétvégén is gondolkodtam rajta, hogy írni kéne, de ellustálkodtam és mára halasztottam. igazából most sincs túl sok hangulatom hozzá, de muszáj írjak, mert egyre jobban kiesnek a napok az emlékezetemből és ha tovább halogatom, semmiről sem fogok tudni beszámolni.

pontosan 2 héttel ezelőtt, az első sikertelen autónézegetős hétvége utáni hétfőn, meló után újra nyakunkba vettük a vidéket és elmentünk Szegedre megnézni egy VW Golf 3-as kombit, kb. ugyanolyan színű pirosat, mint Asterix volt. fényévekkel jobb állapotban volt, mint az előzőleg megnézett autók és még az ára is sokkal barátibb volt. Pisti és kollégája jól körbenézték és arra a következtetésre jutottak, hogy megéri az árát, úgyhogy abban egyeztünk meg a tulajjal, hogy még valamit rendbetesz a váltón, amihez már megrendelte az alkatrészeket és, amint kész lesz, érte is megyünk és nyélbe ütjük az üzletet.

szintén hétfőn volt, hogy felhívtam a védőnőt, mert már aggódtam, hogy majdnem 3 hete voltam a vérvételen és még semmilyen eredményem nem érkezett meg. persze ő csak hebegett-habogott meg azt mondta, hogy csak aznap kapta meg az eredményeket meg persze hívott volna, ha gond lenne, de sajnos nem nagyon hittem neki, nem volt meggyőző. kicsit rosszul esett, hogy a megállapodásunk ellenére sem hívott ... tudom, hogy ez a terhesség csak nekem fontos igazán, az egészségügyben dolgozóknak csak egy vagyok a sok közül, de valahogy mégis kicsit több törődésre vágynék. mindegy, ez biztosan csak az én butaságom. végül megegyeztünk abban, hogy meló után elmegyünk hozzá. szerencsére minden eredményem jó lett, a testsúlyomat kockázat-növelő tényezőnek vették és még így is jó arányszámok jöttek ki a különféle genetikai eltérésekre. a legjobb része az egész védőnő-látogatásnak az volt, hogy meghallgattuk a Picúr szívhangját. :) nem tudom miért, de még mindig annyira mókásnak találom, hogy ő ott bent van. meg ugyanakkor megható is. nem tudom megfogalmazni, elég összetett érzés. Húgom kérdezgeti néha, hogy milyen érzés ez az egész babavárósdi, de nem tudom neki normálisan elmondani. egyelőre mivel nem érzem a mocorgását, amit már nagyon várok és még a pocakom sem nő (tök kényelmesen tudok még hason aludni, amit majd később biztosan vissza fogok sírni), tudatosítanom kell magamban, hogy már ketten vagyunk a bőrömben. egyelőre Pisti az, aki többet beszél hozzá, én leginkább csak gondolatban szoktam, azt meg persze nem hallja. bár egyelőre még nem nagyon hall, csak a hangosabb zajok ijeszthetik meg esetleg. jól előreszaladtam, bocsi. :$

szóval kedd. védőnő után hazarohantunk ebédelni, aztán mentem is angol órára. a hét további része eseménytelenül telt, egészen péntekig. hazafele megvettem Áginak a ballagó csokrokat, majd itthon megsütöttem a gluténmentes barackos sütit. szombaton nem mentünk a ballagásra, hogy ne kelljen órákat a napon álldogálnom, ehelyett voltunk boltban, vettünk virágot Anyák napjára Pisti Anyujának és Mamájának, majd itthon takarítottunk, aminek az lett a vége, hogy eléggé feszült a hasam, de aztán pihentem egy kicsit és elmúlt. utána villám-hajmosást és készülődést produkáltam, majd mentünk is Marcsiékhoz az ünnepi-nagycsaládi ebédre. nagyon finom volt a kaja, amiből még egy csomót fel is pakolt nekünk Marcsi, úgyhogy vasárnap is volt mit együnk. este megnéztük Az ének iskoláját, ami meglepően nézhető, pedig Fridit ki nem állhatom, de ebben egész elviselhető és a gyerekek is cukik.

a vasárnap nyugiban telt, nem nagyon csináltunk semmi érdemlegeset. hétfőn reggel vettem bérletet, aztán melóztam, majd 3-kor buszra szálltunk és elmentünk Szegedre. 5-re volt időpontom a pajzsmirigy ultrahangra, ahol elég nagy volt a csúszás, de végül fél 6 után már végeztem is. az ultrahangon megint nagy volt a csodálkozás, hogy mi a manónak volt nekem biopsziám?! az ultrahang alapján semmi sem változott. utána pár kellemetlenebb incidens után még az endokrinológusomhoz is bejutottam, hogy augusztusig nem kell arra mennem.

kórház után találkoztunk az autó tulajdonosával, megírtuk az adás-vételit, átvettük a papírokat és a kulcsot és ezáltal büszke tulajdonosai lettünk a Golfautónak. :) jó nagy kerülővel indultunk hazafele, mert még Tótkomlósra is el kellett mennünk, az első ruhapróbámra. amikor odaértem, még csak ki volt szabva, úgyhogy előttem lett összefércelve és kb. rajtam összeállítva. :D gyönyörű lesz, legalábbis szerintem. :) fél 9-kor indultunk haza és a kocsiból rendeltem pizzát, ami 10 perccel azután meg is érkezett, hogy hazaértünk. ettünk aztán beájultunk az ágyba.

kedden 6-kor keltünk, reggeliztünk, elkészültünk és fél 9-re Békéscsabán voltunk, a védőnői szolgálatnál, ahova vérvételre mentem. kicsit nagy a fejetlenség a vérvételnél, mert egyébként van sorszám, ott viszont nem használják és vannak, akik terheléses cukorra várnak, mások éhgyomri vérvételre, megint mások sima vérvételre és vannak, akik ctg-re, aminek semmi köze a vérhez, viszont ugyanabba a helyiségbe kell bemenni. szóval elég nehéz eldönteni a sorrendet. én türelmesen vártam a soromra, mert itthon reggelizhettem, de voltak nagyon türelmetlenek is, akik hangosan fontoskodtak, előadták, hogy már mindkét telefonjuk lemerült és őket már nagyon várják az irodában. nem szeretem az ilyen embereket.

végül fél 11 után végeztünk, vettünk némi kaját, voltunk a Centerben, ahol vettünk csomagolópapírt, majd átmentünk Pisti szüleihez ebédelni. eltöltöttük ott az egész délutánt, úgyhogy így kihagytam egy újabb angolórát. igazából már nem nagyon hoz lázba az órára járás, de szerencsére már csak 3 van hátra és vége lesz. (mondjuk utána meg el kell mennem fogorvoshoz, amihez a lehető legkevesebb kedvem sincs, de túl kell esni rajta)

szerdán melóztam, voltam a védőnőnél, mert megérkezett hozzám a nagylabor eredménye, amin minden tökéletes lett, neki meg kiküldték a toxoplazma eredményemet, ami negatív lett, szóval most 6-8 hetente szúrathatom magam újra, valószínűleg alkalmanként 3000-ért és még jobban kell kerülnöm a macskákat, a nyers húst és a mosatlan gyümölcsöt-zöldséget. mit ne mondjak, nem vagyok feldobva túlzottan ...

csütörtökön melóztam és angoloztam, pénteken pedig meló után elkezdtem olvasni a Pistitől névnapomra kapott Picik és kicsik könyvet, majd egy nagyot aludtam szombat reggelig.

szombaton voltunk boltban, majd Pisti aludt, mert éjszakás volt. időmérőre felkelt, akkor készítettem meggy--eper gyümölcsleveset és ettünk csirkeflekkent is, sültkrumplival. a nap többi részét punnyadással töltöttük.

vasárnap Pisti szüleinél ebédeltünk. jó későn értünk haza, úgyhogy csak egy pár percet skype-oltunk Anyuékkal. utána Pisti főzött mára ebédet, én meg csokis muffint sütöttem mára, mert nálunk az a szokás, hogy a névnapos visz üdítőt és sütit és kap ajándékot is.

éjjel nem aludtam sem túl sokat, sem túl jól és reggel nem sikerült az időjárásnak megfelelően felöltözni, úgyhogy nem indult jól a nap. utána még becipeltem 2 másfél literes üdítőt meg a muffinokat és, miután lihegve beértem, még azzal is szembesülnöm kellett, hogy Főni mindenki előtt beért, így egész nap rádió nélkül kellett léteznünk. 9-kor kimentünk az egyik ügyfelünk butikjába, ahol Főni előadta, hogy a kismamának kéne valamilyen bővebb felső. khm, mostmár garantáltan az egész város tudni fog mindent, akár ki is doboltathattam volna, de legalább kaptam egy tök jó kék inget. a nap további része eltelt valahogy és még a pénteki szabadnapot is elintéztem. hazafele vettem kenyeret és próbáltam nem megfagyni. hazaértem, leszaladtam a szeméttel, elmosogattam, ebédeltem, skype-oltam Anyuval, aztán rászántam magam a blogolásra, aminek mostmár a végére is értem nagyjából.

holnap megint angolóra, csütörtökön záróvizsga, pénteken pedig irány Pécs, csak előbb még felvesszük Anettéket Soroksáron. tökre várom már az egész hétvégét! :)