Balatonfenyves újratöltve

Kiolvastam az internetet, 100x végigpörgettem a twittert és az instát, még facebookra is feltévedtem, pedig nem nagyon szoktam, az összes életem elfogyott a Gardenscapes-ben és Marci még mindig alszik, úgyhogy nincs több kifogásom, igazán ideje belevágnom a nyaralási beszámoló megírásába. 🙂

20-án már délelőtt sikerült összecsomagolni, délután elmentünk Mamáékhoz, hogy Pisti felrakja a tetőboxot a kocsira, így minden készen állt ahhoz, hogy 21-én reggel elindulhassunk nyaralni.

Persze nem 6-kor keltünk, mint arra számítottunk, hanem csak 8-kor, így 9 helyett 11-kor indultunk el itthonról. Még megálltunk Orosházán a DM-nél meg az Ofotértnél, de kb délben innen is tovább indultunk. 1 után megálltunk egy benzinkúton, ahol megetettem Marcit a kocsiban (azért ahhoz képest, hogy Balázst csak a 4 fal között voltam hajlandó szoptatni, Marcival már fekete öves úton-útfélen szoptató vagyok 😂). Utána már csak egyszer álltunk meg pár percre, mielőtt Balatonkenesére értünk. Leparkoltunk a strand mellett és elsétáltunk a Bója bisztróba ebédelni. Itt még nagyon szép idő volt, csak fújt a szél. A finom ebéd után visszaültünk az autóba, Marci is evett, majd másfél óra autókázással megérkeztünk Balatonfenyvesre.

Ebédre várva

Elfoglaltuk a szállásunkat, Pisti némi segítséggel behordta a rengeteg cuccunkat, Ildiék is benéztek hozzánk egy kicsit, aztán némi rendezkedés meg meleg ruhába öltözés után lesétáltunk a partra megnézni a nagy hullámokat a naplementében.

Legkedvencebb ház Balatonfenyvesen

Hullámzó Balaton

Csütörtökön is elég borús időre ébredtünk, úgyhogy reggel, a strand helyett elmentünk Fonyódra a Lidlbe bevásárolni. Utána csak kimentünk, de még mindig elég hideg volt, ezért beiktattuk a "kötelező" vízibiciklizést. Ebédre Pisti főzött gulyáslevest, én aludtam egy jót Marcival. Miután mi ebédeltünk, Marci életében először evett egy kis almapépet. Utána lementünk a partra egy kicsit fürdeni, de nem volt túl jó az idő, így a 22 fokos víz sem esett valami jól. Mindegy, azért pancsoltunk egy kicsit. Amikor Marcinak már kék volt a szája, annyira fázott, felöltöztünk és visszasétáltunk a szállásra.

Első kanál almapép előtti mosolygás

Első vízbe (nem)fagyási kísérlet

A hajó ura 😀

Kikötői séta

Kapitány

Ildi pont kint volt a ház előtt a gyerekekkel, úgyhogy mi is kint maradtunk és Balázs nagyon jót játszott Adéllal és Ádámmal, amíg Marci cukiskodott, mi pedig beszélgettünk. Idén nyáron már másodszor figyeltem meg, hogy Balázs mennyivel barátságosabban áll azokhoz a gyerekekhez, akiknek mi ismerjük a szüleit ahhoz képest, ahogy idegen gyerekekkel viselkedik. Fogócskáztak, kicsit labdáztak, aztán kitalálósat játszottak. Igazán kellemesen telt együtt az idő.

Pénteken a szülinapomra ébredtünk. Kaptam a fiúkról 2 Margaret Island cd-t, amit tudunk az autóban hallgatni. Reggeli után összeszedtük magunkat meg a cuccunkat és átmentünk Bélatelepre. Mire a parkolóból a strandra értünk, Marci elaludt a babakocsiban, így én vállaltam, hogy sétálgatok vele. Mire felébredt, Pisti és Balázs kellőképpen belefagyott a vízbe, így én Marcival egy kicsit voltam csak bent, utána elmentünk ebédelni a Torony étterembe. Semmi olyan nem volt a menüben, amiről biztosak voltunk, hogy Balázs jóízűen megenné, ezért túrós palacsintát rendeltünk neki. Én olyan gorgonzolás, kacsamelles, körtés, diós spagettit ettem, hogy ezentúl a sajtos tésztát csak nemespenészes sajttal leszek hajlandó elfogyasztani. 😁 A desszertként elfogyasztott túrótorta is nagyon nagyon finom volt.

A bélatelepi yacht klub elnöke 😁

Halász helyek és a Badacsony

34.

Nem voltak meggyőződve arról,
hogy ez jó ötlet.

Hattyúk a kikötőben

A legfinomabb fagyi!

Ebéd után visszamentünk a partra. Pisti tologatta a babakocsiban szundító Marcit, én pedig bemerészkedtem Balázzsal a vízbe. Elég fura volt, mert közvetlenül a lépcső után mély volt a víz, beljebb meg kevésbé, de emiatt Balázs félt egy kicsit bemenni. Hideg is volt a víz, úgyhogy nem maradt bent sokáig, hanem elment Pistivel a büfébe hotdogot enni, én pedig bevittem Marcit a vízbe, de ő is fázott, úgyhogy nem maradtunk sokat. Felöltöztünk, elsétáltunk a Nosztalgia fagyizóba fagyit enni, majd utána visszamentünk a szállásra. Elég korán volt még, de fáradtak is voltunk, úgyhogy végül délután nem csináltunk semmit. Balázs szomorkodott, hogy csak egyszer tudott játszani a gyerekekkel és másnap már mennek is haza, ezért megbeszéltük Ildivel, hogy másnap, amíg pakol, elküldi a gyerekeket Zsoltival. Balázs reggel óta tűkön ült és nagyon örült, amikor mondtam neki, hogy mehet ki. Közben Pisti elment a Lidlbe, Marci pedig kicsit szundított. Balázs Adéllal és Ádámmal virágot szedett, a hosszabb szárúakat én délután megmentettem az asztalról, úgyhogy szerdáig a konyhapultot díszítették egy pohárban.

Amikor Ildiék mondták, hogy ők még mennek egyet fürdeni, Balázs felvetette, hogy mehetnénk együtt partolni és így is tettünk. Adél és Balázs eszméletlenül cukik voltak, kézen fogva sétáltak, együtt játszottak Ádám felfújható csónakjával és Balázs nagyon el volt keseredve, amikor indulni kellett haza.

Felvezetik a sort

Apa almája finomabb, mint az üveges

Bottal rajzolnak

Ebédre megettük a maradék gulyáslevest, sütöttem mini virslis tekercset, mert úgy volt, hogy este megyünk vendégségbe, de végül elmaradt. Délután esett az eső, ezért a strandolásról lemondtunk, de sétáltunk egyet a parton.

Vasárnap délelőtt nem volt szép idő, Pisti megint magára vállalta a vásárlást, hozott sült krumplit és tésztát, mert Ildi szüleitől kaptunk sült húst és pörköltet, így megvolt 2 napra az ebédünk, csak köret kellett hozzájuk.

Egy kicsit csak strandoltunk, aztán hazafelé Marci elaludt a babakocsiban. Gondoltam, egy kicsit sétálgatok vele, amíg megsül a krumpli, mert ugyan mennyit alhat, biztos nem többet, mint fél óra, gondoltam én naívan. Másfél óra sétálgatás után adtam fel, amikor már nagyon kidörzsölődött a combom a ruhámban. Közben láttam a város szélén a mezőt, legalább egy tucat házat, amit azonnal elfogadtam volna, két tenyérnyi hibiszkuszokat meg cseresznye méretű, érett gránátalmákat is. Megtaláltam a játszóteret a Coopnál, láttam ikerházat, aminek különböző színű volt a két felén a teteje (kék és bordó), mégis jól nézett ki, egyet, amit teljesen benőtt a borostyán és igazi medencéket is, nem csak ilyen felfújt medencécskéket. 🙂 Egyébként tök jól esett ez a kis idő kvázi egyedül, csak a lábam ne fájt volna. Azért tartottam ki, ameddig csak tudtam, mert biztos voltam benne, hogy amint otthon megáll a babakocsi, azonnal fel fog ébredni, de rámcáfolt és aludt még legalább fél órát.

Ekkor még eléggé esőre állt, sőt, néha csepergett is egy kicsit az eső, de az időjárás végül megkegyelmezett nekünk és gyönyörű napsütés és meleg lett, mire délután leértünk a partra. Végre lehetett igazán jót pancsolni, Pisti kipróbálta a SUP-ot (meg egy kicsit én is). Marci is bent volt a vízben egy órát, de aztán fájni kezdett a foga, Nurofen persze nem volt nálunk, a Dentinox meg kevésnek bizonyult. Mire hazaértünk és evett, már a foga sem fájt, de legalább lepakoltuk a sok cuccot és visszamentünk sétálni meg vacsorázni a partra. Már tavaly felfedeztünk egy helyet, ahol nagyon finom volt a lángos, ezért most oda ültünk be. Balázs hotdogot és túrós meg fahéjas palacsintát evett, Pisti keszeget kenyérrel és uborkával, én lángost és fagyis palacsintát. Ez utóbbi pont olyan fantasztikus, mint amennyire egyszerű, ezentúl mindig így akarom enni a palacsintát! El is döntöttük, hogy kedden ebédre végigesszük ugyanezt a sort, de nem jött teljesen össze, mert így szezon legvégén már nem rendelnek új hozzávalókat, azt adják el, amilyük még épp van.

Pisti SUP-on evez (később ment neki
már állva is, csak arról sajnos nincs fotó)

Hattyúk meg a fiúk (meg idegenek)

Egy újabb hajó, aminek Balázs a kapitánya

Vacsora után Balázs játszott a kalózos játszótéren, én sétáltam Marcival a kikötőben, tökéletes este volt.

Naplemente

Hétfő reggel esőre ébredtünk. Már előző napokon is gondolkodtunk, hogy merre kéne indulni, ha végképp nem lenne strandidő, úgyhogy végülis nem ért minket felkészületlenül és reggeli után elindultunk Balatonföldvárra a Hajózási Múzeumba. Egyáltalán nem egy vagyon a belépő, 2 szinten vannak kiállítva hajó makettek, egy nagy digitális táblán meg lehet nézni a balatoni kikötőket felülnézetből, meg lehet tapasztalni, hogy milyen erős szél esetén van viharjelzés, ki lehet próbálni a vitorlás szimulátort, lehet tengerész csomót kötni és van játszó szoba is. A kávézóban ittunk egy-egy kávét/üdítőt és felmentünk a kilátóba is. Van szuper játszótér is, de mire sorra került, megint nagyon esett az eső, így ez kimaradt és a kikötőbe se mentünk sétálni.

Otthon ebédeltünk és mire kigondoltuk, hogy délután elmehetnénk egy körre a kisvonattal, megkegyelmezett nekünk az időjárás és végre igazi strandidő lett, úgyhogy az egész délutánt a parton meg a vízben töltöttük.

Kedden végre gyönyörű időre és a 8. házassági évfordulónkra ébredtünk. Reggeli után le is mentünk a partra. Marci elaludt, Pisti egész délelőtt sétált vele, én meg Balázzsal labdáztam a vízben. Mire Marci felébredt, már mi is éhesek voltunk. Megetettem Marcit, utána ebédeltünk, majd Balázs kitalálta, hogy szeretne még játszani a kalózhajós játszótéren, úgyhogy ő oda ment Pistivel, én meg Marcit tologattam a kikötőben. Utána Pisti átvette Marcit, én Balázzsal visszamentem a vízbe. Amikor Marci felkelt, ők is csatlakoztak hozzánk, elfényképeztük a filmet az egyszer használatos vízi fényképezőgépből. Amikor Marci elunta, kimentem vele, evett, aztán üldögéltem vele a parton még egy darabig, amíg Pistiék is kijöttek. Nem volt még nagyon késő, ezért még sétáltunk meg vettem pár palacsintát, hogy ne haljunk éhen.

Rendőr motorcsónak

Lefogadom, hogy már naplemente
mérgezésetek van!

Szerda reggel csomagoltunk, de eléggé elhúzódott, így kicsit későn indultunk el a szokásos (majdnem) tókerülő útunkra. Tihanynál átkompoztunk a déli partra és megálltunk a Hintalóban ebédelni. Utána hazáig már csak egyszer voltunk megállva, de így is este lett, mire hazaértünk.

Kompoztunk

Ebéd a Hintalóban

Aranygaluska

Alvással jobban telik az utazás

Nagyon szuper volt ez a nyaralás, jól esett, hogy négyesben töltöttünk ilyen sok időt, Balázs is kifejezetten jól viselkedett általában, egy nagyobb hiszti volt, amikor esőben nem játszóterezhetett a múzeumnál, de ezt leszámítva nem volt gond vele. Marci sokat aludt, szerencsére mindig sikerült alkalmat találni arra, hogy pihenjen, így ő is jókedvű volt. Meglepő, de babával nyaralni sokkal jobb volt, mint tavaly terhesen. Szinte még el sem indultunk, de már hiányzott a Balaton meg a szabadság.

Mióta hazajöttünk, eltelt több, mint egy hét, megvolt az első ovis hét is, Marci megtanult támaszkodás nélkül ülni és játszani és megállíthatatlanul mászik is (nem is kell már hetente tornára járnunk, mert 3 hónappal előrébb tart mozgásfejlődésben, mint a kora alapján kéne), de a csomagjaink még mindig nincsenek teljesen kipakolva. Remélem, jövő héten utolérem magam valahogy.