30. szülinapom
igaz, hogy a szülinapomról akarok írni, de már 19-vel kezdem a mesélést (szerencsétek, hogy nem Ádámtól és Évától :D).
délelőtt bölcsiben voltunk, amiről majd egy külön bejegyzésben fogok írni, délután pedig Orosházára mentünk Marcsival és Pisti Apujával, aki innentől nagyPisti néven fog szerepelni. (ilyenkor már szinte bánom, hogy Balázs nem lett István, hát mennyire menő lenne, ha egy asztalnál négyen ülnének ugyanazzal a névvel :D) Orosházára azért mentünk, mert Balázsnak csukott cipőt kellett volna keresni, ugyanis akkoriban épp kicsit esősebb, sárosabb volt az idő és nem volt túl praktikus a szandál. cipőügyben nem jártunk sikerrel, de kapott egy farmert és egy szuper mellényt. :)
úgy terveztük, hogy másnap ugyanígy négyen elmegyünk Szarvasra az Arborétumba és a Mini Magyarszágba, de miután reggel zuhogó esőre ébredtünk, kénytelenek voltunk módosítani a programot. először nem is estem kétségbe, gondoltam akkor menjünk Békéscsabára, veszünk neki cipőt a Deichmannban, van hol kajálni és a Centerben megnézhetjük a játszóházat is. mikor Pistinek soroltam a szuper új tervet, gyorsan lehűtött azzal, hogy augusztus 20 van, szóval mindent zárva találnánk. így az lett belőle, hogy Marcsi elvitte Balázst Mamáékhoz, én meg nekiálltam rendberakni, bezacskózni és bedobozolni a kinőtt babaruhákat. 9-től délig 3 méreten rágtam át magam, úgyhogy még egyszer neki kell majd futni, de lesz majd időm szeptember második hetében ezzel foglalkozni. :) a délutánt én is Mamáéknál töltöttem, finom ebédet is kaptunk.
pénteken aztán csak nekifutottunk ennek a Békéscsaba körnek, csak akkor Marcsi nélkül, mert neki egyéb dolga volt. a Deichmann tele volt kisgyerekekkel és szüleikkel, de szerencsére elég gyorsan találtam Balázsnak megfelelő cipőt, a megfelelő méretben és jó áron. utána még voltunk Tescoban, ahol felvásároltam az összes laktózmentes tejterméket :D (igazából csak túrót, joghurtot meg tejszínt) a tortámhoz. alvásidőre haza is értünk, úgyhogy Balázs szundított egyet, délután elmentünk lottót és gyertyát venni, majd megnéztük a 20-i programok helyszínét (igen, nálunk 21-én volt minden, még a tüzijáték is, mert akkor olcsóbb. javaslom, hogy a karácsonyt a januári leárazások után tartsuk). vettünk egy katicás szélforgót, aztán el is hagytuk a tett helyszínét, mert leginkább sár volt, mint bármi más. így ha már ezt rövidre fogtuk, eltekertünk Mamáékhoz is.
a szombat arról szólt, hogy helyrepofozzam egy kicsit a lakást, ebédet főzzek és megsüssem a tortámat, mindezt Balázzsal nehezítve. mire este ideértek Anyuék, kellőképpen ki voltam akadva, mert a gluténmentes lisztból a piskótatekercsnek való piskótalap szanaszerteszéjjel tört, amikor megpróbáltam feltekerni, így kezdhettem az egészet elölről, amihez még előtte Mamától kellett lisztkeveréket szerezzek. amíg ezzel szerencsétlenkedtem és közben dühöngtem, hogy én csak egy sima, itthonülős szülinapot akartam, mert utálom, hogy 30 leszek, kínlódhatok a nyavalyás tortával, ami nem lesz olyan, mint amilyet akartam, mert másodszor már nem mertem megpróbálni a vékony piskótát, hanem tortaformába öntöttem a masszát, Anyuék csitítottak, hogy tudni kell elfogadni az ajándékokat meg hogy Pisti szeretne meglepni (akkor csak kb annyit hallottam, hogy bla-bla-bla, másnap nyert értelmet az egész :) és játszottak egy jót Balázzsal, aki így majdnem 9 után került ágyba. valami nehezen a pizzánk is megérkezetett, ettünk, dumáltunk és miután lefeküdtem, Anyuék ráeszméltek, hogy otthonfelejtették a rengeteg gyógyszerüket, így reggel mehetnek is haza. ettől a hírtől minden voltam, csak boldog nem. :(
reggel aztán felköszöntöttek, reggeliztünk és indultak is. én befejeztem a tortámat, megmostam a hajamat és közben nagyon csodálkoztam azon, hogy Pisti ennyi időt hagy készülődni, mert Mamáéknál korán szokott ebéd lenni. aztán csak elkészültünk és elindultunk. a körforgalom felé mentünk, ami annyira nem volt meglepő, mert máskor is szoktunk kerülni egyet, hogy ne csak elinduljunk az autóval, majd meg is érkezzünk. de aztán nem fordultunk vissza, hanem elindultunk Mezőhegyes felé. gondoltam oké, akkor áthozzuk Pisti Anyuját (esetleg Juditot is), de ekkor már megkérdeztem, hogy miért nem hagyhattam a tortát Mamáéknál? a válasz az volt, hogy nem oda megyünk. akkor viszont nem értettem, hogy miért kínlódtam a mindenmentes tortával? aztán lassan csak kiderült, hogy azért, mert az Éva csárdába megyünk mindannyian ebédelni. :D ahhoz képest, hogy utálom a meglepetéseket, ez azért egész kellemes meglepi volt. :) mi értünk oda elsőnek, de szép lassan mindenki megérkezett, Pisti még Balázs etetőszékét is lehozta az Anyujáéktól, így neki is volt kényelmes helye és nem kellett senki fogja, így még egy helyben is tudott maradni. miután mindannyian együtt voltunk, (kiderült, hogy Anyuék mindenről tudtak, ezért próbáltak előző este jobb belátásra bírni a meglepikkel meg ajándékokkal szemben :) megkaptam a közös szülinapi ajándékomat, egy Lego VW kisbuszt, aminek nagyon nagyon örültem és egy hét alatt meg is építettem, csak épp a lefotózásáig nem jutottam el azóta sem, plusz Marcsitól és Ágitól megkaptam Jónás Anna - Kicsivel - könnyebben c. könyvét, amit minden kisgyerekes anyukának szívből ajánlok. finom volt az ebéd, jó volt a hangulat, volt egy csomó süti és a torta sem lett rossz, csak épp kissé száraz, de ez a gluténmentességének volt köszönhető. 4 után értünk haza, Balázs aludt egyet, én meg elkezdtem az autóépítést, de nem haladtam túl jól, ezért este, amikor Balázs már megint aludt, szétválogattam színek szerint a kockákat, ami alaposan megkönnyítette a későbbiekben a dolgomat.
másnap végre igazán jó idő volt, ezért elmentünk Szarvasra kirándulni. Balázs egész úton majd' bealudt és az Arborétumban eltöltött első fél órában is úgy tűnt, hogy aludni fog, de végül nem jött össze és inkább végignyűglődte a napot. a Mini Magyarország is tetszett, de valamit az épületek megvalósításakor alaposan elcsesztek, mert nem igazán bírják az időjárás viszontagságait, a Megyeri híd például már felújítás alatt áll. ettől függetlenül jó volt ez a kis kirándulás, ugyanis nem túl gyakran fog ilyesmire sor kerülni a közeljövőben, mivel, mint ahogy mondani szoktam, hamarosan mindenki intézményesül, Pisti és én melózunk, Balázs pedig a bölcsisek mindennapjait "tengeti".
délelőtt bölcsiben voltunk, amiről majd egy külön bejegyzésben fogok írni, délután pedig Orosházára mentünk Marcsival és Pisti Apujával, aki innentől nagyPisti néven fog szerepelni. (ilyenkor már szinte bánom, hogy Balázs nem lett István, hát mennyire menő lenne, ha egy asztalnál négyen ülnének ugyanazzal a névvel :D) Orosházára azért mentünk, mert Balázsnak csukott cipőt kellett volna keresni, ugyanis akkoriban épp kicsit esősebb, sárosabb volt az idő és nem volt túl praktikus a szandál. cipőügyben nem jártunk sikerrel, de kapott egy farmert és egy szuper mellényt. :)
úgy terveztük, hogy másnap ugyanígy négyen elmegyünk Szarvasra az Arborétumba és a Mini Magyarszágba, de miután reggel zuhogó esőre ébredtünk, kénytelenek voltunk módosítani a programot. először nem is estem kétségbe, gondoltam akkor menjünk Békéscsabára, veszünk neki cipőt a Deichmannban, van hol kajálni és a Centerben megnézhetjük a játszóházat is. mikor Pistinek soroltam a szuper új tervet, gyorsan lehűtött azzal, hogy augusztus 20 van, szóval mindent zárva találnánk. így az lett belőle, hogy Marcsi elvitte Balázst Mamáékhoz, én meg nekiálltam rendberakni, bezacskózni és bedobozolni a kinőtt babaruhákat. 9-től délig 3 méreten rágtam át magam, úgyhogy még egyszer neki kell majd futni, de lesz majd időm szeptember második hetében ezzel foglalkozni. :) a délutánt én is Mamáéknál töltöttem, finom ebédet is kaptunk.
pénteken aztán csak nekifutottunk ennek a Békéscsaba körnek, csak akkor Marcsi nélkül, mert neki egyéb dolga volt. a Deichmann tele volt kisgyerekekkel és szüleikkel, de szerencsére elég gyorsan találtam Balázsnak megfelelő cipőt, a megfelelő méretben és jó áron. utána még voltunk Tescoban, ahol felvásároltam az összes laktózmentes tejterméket :D (igazából csak túrót, joghurtot meg tejszínt) a tortámhoz. alvásidőre haza is értünk, úgyhogy Balázs szundított egyet, délután elmentünk lottót és gyertyát venni, majd megnéztük a 20-i programok helyszínét (igen, nálunk 21-én volt minden, még a tüzijáték is, mert akkor olcsóbb. javaslom, hogy a karácsonyt a januári leárazások után tartsuk). vettünk egy katicás szélforgót, aztán el is hagytuk a tett helyszínét, mert leginkább sár volt, mint bármi más. így ha már ezt rövidre fogtuk, eltekertünk Mamáékhoz is.
a szombat arról szólt, hogy helyrepofozzam egy kicsit a lakást, ebédet főzzek és megsüssem a tortámat, mindezt Balázzsal nehezítve. mire este ideértek Anyuék, kellőképpen ki voltam akadva, mert a gluténmentes lisztból a piskótatekercsnek való piskótalap szanaszerteszéjjel tört, amikor megpróbáltam feltekerni, így kezdhettem az egészet elölről, amihez még előtte Mamától kellett lisztkeveréket szerezzek. amíg ezzel szerencsétlenkedtem és közben dühöngtem, hogy én csak egy sima, itthonülős szülinapot akartam, mert utálom, hogy 30 leszek, kínlódhatok a nyavalyás tortával, ami nem lesz olyan, mint amilyet akartam, mert másodszor már nem mertem megpróbálni a vékony piskótát, hanem tortaformába öntöttem a masszát, Anyuék csitítottak, hogy tudni kell elfogadni az ajándékokat meg hogy Pisti szeretne meglepni (akkor csak kb annyit hallottam, hogy bla-bla-bla, másnap nyert értelmet az egész :) és játszottak egy jót Balázzsal, aki így majdnem 9 után került ágyba. valami nehezen a pizzánk is megérkezetett, ettünk, dumáltunk és miután lefeküdtem, Anyuék ráeszméltek, hogy otthonfelejtették a rengeteg gyógyszerüket, így reggel mehetnek is haza. ettől a hírtől minden voltam, csak boldog nem. :(
reggel aztán felköszöntöttek, reggeliztünk és indultak is. én befejeztem a tortámat, megmostam a hajamat és közben nagyon csodálkoztam azon, hogy Pisti ennyi időt hagy készülődni, mert Mamáéknál korán szokott ebéd lenni. aztán csak elkészültünk és elindultunk. a körforgalom felé mentünk, ami annyira nem volt meglepő, mert máskor is szoktunk kerülni egyet, hogy ne csak elinduljunk az autóval, majd meg is érkezzünk. de aztán nem fordultunk vissza, hanem elindultunk Mezőhegyes felé. gondoltam oké, akkor áthozzuk Pisti Anyuját (esetleg Juditot is), de ekkor már megkérdeztem, hogy miért nem hagyhattam a tortát Mamáéknál? a válasz az volt, hogy nem oda megyünk. akkor viszont nem értettem, hogy miért kínlódtam a mindenmentes tortával? aztán lassan csak kiderült, hogy azért, mert az Éva csárdába megyünk mindannyian ebédelni. :D ahhoz képest, hogy utálom a meglepetéseket, ez azért egész kellemes meglepi volt. :) mi értünk oda elsőnek, de szép lassan mindenki megérkezett, Pisti még Balázs etetőszékét is lehozta az Anyujáéktól, így neki is volt kényelmes helye és nem kellett senki fogja, így még egy helyben is tudott maradni. miután mindannyian együtt voltunk, (kiderült, hogy Anyuék mindenről tudtak, ezért próbáltak előző este jobb belátásra bírni a meglepikkel meg ajándékokkal szemben :) megkaptam a közös szülinapi ajándékomat, egy Lego VW kisbuszt, aminek nagyon nagyon örültem és egy hét alatt meg is építettem, csak épp a lefotózásáig nem jutottam el azóta sem, plusz Marcsitól és Ágitól megkaptam Jónás Anna - Kicsivel - könnyebben c. könyvét, amit minden kisgyerekes anyukának szívből ajánlok. finom volt az ebéd, jó volt a hangulat, volt egy csomó süti és a torta sem lett rossz, csak épp kissé száraz, de ez a gluténmentességének volt köszönhető. 4 után értünk haza, Balázs aludt egyet, én meg elkezdtem az autóépítést, de nem haladtam túl jól, ezért este, amikor Balázs már megint aludt, szétválogattam színek szerint a kockákat, ami alaposan megkönnyítette a későbbiekben a dolgomat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése